Túratipp: Vasi Hegyhát - Rábamente az Őrség határán

Kalandozásunk ezúttal Vas megyében, az Őrségbe és szomszédságába a Vasi Hegyhát-Rábamente településeire vezetett bennünket. Kalandoztunk a Rába mindkét partján,  mint egykor a portyázó oszmán csapatok. Mi azonban nem portyáztunk, hanem gyönyörködtünk az évszázadok során felhamozódott természeti értékekben, a kistáj kisugárzó erejében. Lehet, ez mégiscsak portyázás, hisz ez azt jelentette nekünk, hogy észrevétlenül energiát, erőt merítettünk a természet adottságaiból, erejéből.  

Bejártuk a Hegyhátszentpéter (Tájház) - Szarvaskend (Sibrik kastély) - Nádasd (Szent Márton templom és a körülölelő kert) - Körmend (Batthyány kastély és a parkjában található Vadászház) - Kemenestaródfa (Miród forrás stációkkal és Mária kegyhely) útvonalat. 

^{Fotó 1.  Információs térkép: Vasi Hegyhát-Rábamente ezer apró csoda földje}

A  kistájat, amint az a információs táblán is jól látható, a Rába szeli keresztül.  Ma jártunk a folyó mindkét oldalán, azonban többnyire a jobb partján. Emlékszem, gyermekkoromban, mikor egyik-másik fölötte áthaladó hídon áthaladtunk, az egyik legfontosabb kérdés, amit megvitattunk az vagy az volt, milyen magas a folyó vízének állása, vagy épp milyen gyorsnak láttuk a víz folyását és örömujjongásban törtünk ki, ha láttunk csónakban evezőket rajta. 

A Vasi Hegyhát déli peremén fekszik Hegyhátszentpéter, a sárvíz több ágától ölelten, Vasvártól 11-km-re délre, nem messze a 74-es főközlekedési úttól.

Első okleveles említése 1381-ből származik, nevét templomának védőszentjéről, "Szent Péter" -ről kapta.

Hegyhátszentpéteren az elmúlt két évtizedben nem jártam. Az idei pandémiát követő nyári nyitás azonban feladatként hozta az életembe ezt a kis ékszerdobozt, mely mint mára kiderült, a tájházak útvonalának részévé vált. Október közepén Szlovéniában hallottam először erről az útvonalról, amelyről a határmenti programok keretében egyre többet lehet olvasni, az érdeklődőknek egyre több tájház-programba bekapcsolódni. Nekem a nyári nyitást követően eddig négy alkalommal sikerült eljutni. 

^{Fotó 2. Hegyhátszentpéter - Tájház} 

Amit minden ideérkezőnek látnia kell, az a Béke utca 86-88 szám alatti népi műemlékegyüttes. (Ilyen festett oromzatot legutóbb Kecskeméten láttam.) Ez a szépen festett, faragott faoromzatú lakóház 1891-ben épült. "A környéken valaha általánosan elterjedt festett, faragott faoromzatú lakóházak egyetlen, eredeti helyén fennmaradt példánya az épület. A tájház részben vályogból, részben téglából épült. A berendezett parasztház és portájának épületei a Vasi Hegyhát népi hagyományait örökítik meg." ¹

^{Fotó 3. Festett oromzat - Tájház Hegyhátszentpéter}

Kinagyítva, közelről jó látható és kiolvasható "a lakóépület legértékesebb része a szíves, tulipános mintájú festett, faragott deszkaoromzat, a virágos népi reneszánsz szép példája. Felirata: Gothár István Bedics Anna 1891., készítője Tőke János asztalosmester volt. Hasonló, XIX. századi festett oromzatok." ²

^{Fotó 4. A vályogház készítésének bemutatófala (készült 2021 nyarán)}

Az idei nyáron a táborozó diákok szakmai vezetéssel tanulták és "alkották meg" a ház mellett felállított "oldalfalon", a népi építés, építkezés fortélyait.

 Fotó 5. Szarvaskend, Sibrik kastély  

Szarvaskend felé haladtunk tovább, ahol az egykori Sibrik kastély parkjában sétáltunk. Felidéztük a Csém nemzetség történetét, a "Katonák útjának" történelmi jelentőségét, a Sibrik család szerepét a kistáj életében, a kastély építésének történetét. (A Sibrikek közül kiemelkedik Sibrik László, aki 1630 -ban megépítteti a kastélyt, Sibrik Miklós, aki csatlakozott II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához és mindvégig kitartott a fejedelem mellett (hamvait a fejedelem 1906-ban történt újratemetését követően a fejedelem mellett, a kassai dómban helyezték végső nyugalomra), Emericus Sibrik, aki 1829-ben a kastélyt klasszicista stílusban újjáépítette - monogramja S.E. az erkélyen nehezen kivehetően, de látszik-, Sibrik Kálmán, a hírneves galamblövő, aki belföldi és külföldi versenyeken szerzett előkelő helyezéseket és aki a család megromlott anyagi helyzete miatt a szarvaskendi birtokok nagy részét eladta a 20. század elején, Sibrik Kamilla, aki szerelmi bánatában szíven lőtte magát. mely a családot rendkívüli módon megviselte. A kastély ma nem látogatható, a kastély parkja azonban igen és ezt élveztük is, nagyon. Körbejárni több száz éves fákat, átölelni őket, velük együtt lélegezni, mindannyiunknak energia-többletet adott.

^{Fotó 6. Az ódon kastély parkjában hatan tudtuk átölelni az egyik fa törzsét (a kastélypark kialakítása a XV. századba nyúlik vissza)} 

Nádasd felé vettük az útirányt. A falu a középkorban a Nádasd nemzetség központja volt. A XI. században a mai templom dombon épült az őrtoronnyal erődített kerektemplom,  amelyet 1376-ban már Szent Márton tiszteletére szentelt plébániaként említ egy oklevél. Az ősi templomot a XIX. század végén lebontották, majd a 19.század vége felé a mai templomot építették fel. 

^{Fotó 7. Információs tábla: Nádasd}

^{Fotó 8. A Szent Istváni rendeletet követte 1233-ban tíz falu és  megépítette a Rotunda templomot. ( Az alapító 10 falu emlékére állított emlékoszlop)}  

^{Fotó 9. Szent Kereszt felmagasztalása és Szent Márton püpök tiszteletére felszentelt templom (1)}

^{Fotó 10. Szent Kereszt felmagasztalása és Szent Márton püpök tiszteletére felszentelt templom (2)}

 ^{Fotó 11. Emléktábla: A templomot a Szent Kereszt tiszteletére építette 1888-89-ben HG.BATTHYÁNY-STRATTMANN ÖDÖN, bővítve 1937-ben.} 

^{Fotó 12.  A középkori rotunda alapfalai, és belterében a Nádasd nemzetség sírjai a 2003-as ásatások során kerültek elő. Rekontrukció 2006 (1).}

^{Fotó 13. A középkori rotunda és lakótorony alaprajza} 

^{Fotó 14.  A középkori rotunda alapfalai, és belterében a Nádasd nemzetség sírjai a 2003-as ásatások során kerültek elő  Rekontrukció 2006 (2)} 

^{Fotó 15.  A középkorú rotunda alapfalai, és belterében a Nádasd nemzetség sírjai a 2003-as ásatások során kerültek elő Rekontrukció 2006 (3).}

^{Fotó 16. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európa Tanács kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította 2005-ben. Így Nádas helyszíne a "Via Sancti Martini" Savaria - Tours közötti útvonal magyarországi szakaszának kiemelkedő részévé vált.} 

Kirándulásunk következő megállója Körmend, mely az Őrség egyik bejárata is. A város egyik nevezetessége, a Batthyány kastély, ahol júliusban az állandó kiállítások tematikája egy új résszel bővült, mely a "Szalon és ebédlő a Batthyány-kastélyban" címet kapta. A kastély történetével, épületegyüttesével tárlatvezető kíséretében ismerkedtünk. 

^{Fotó 17. Információs tábla: A Batthyány kastély történetéről}

^{Fotó 18.  A Batthyány kastély kápolnája (1)}

^{Fotó 19.  A Batthyány kastély kápolnája (2)}

^{Fotó 20.  A Batthyány kastély kápolnája (3)}

A Batthyány család és kastélyuk történetének bemutása a lépcsőházban és a díszteremben látható ősök képgalériájával indul, majd a kiállítás négy teremben folytatódik, tekinthető meg. A főúri família számos nagyságot adott az országnak: Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitányt, Batthyány Lajos Ernő nádort, a hercegi címet megszerző Batthyány Károly tábornagyot, Batthyány Fülöp mecénást, Batthyány Lajos első felelős miniszterelnököt és a boldoggá avatott szemorvost,    Dr. Batthyány-Strattmann Lászlót.  

^{Fotó 21. Batthyány I. Ádám dunántúli főkapitány}

^{Fotó 22. A család ősi ága - "Kővágóörsi"}

^{Fotó 23. Kővágóörsi Mátyás portréja ( XIII. század második fele)}

^{Fotó 24.  Információs tábla: A boldoggá avatott szegények orvosának története - Herceg Dr. Batthyány-Strattmann László  (1870-1931)}

^{Fotó 25. Carolus Clusius ( 1526 - 1609) a Batthyányak szolgálatában}

^{Fotó 26. Szalon Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből (1)}

Az első terem egy szalont idéz meg Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből. A képen látható: empire, 3 fiókos mahagóni szekrényke, tetején az első magyar nyelvű földgömb (1840), copf márvány kandalló a kastély könyvtárából, bécsi empire kandalló óra (19.század eleje), négyfiókos későbiedermeier komód, francia óra, biedermeier tükör, póklábas neorokokó szalonasztal székekkel, ismeretlen művész: Villámot szóró Zeusz (1800 körül), Migner: Batthyány Ödön (1879). 

^{Fotó 27. Szalon Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből (2)}

Az első terem egy szalont idéz meg Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből.Sigray Antal kétajtós könyvszekrénye ivánci kastélylából (1830-as évek).

^{Fotó 28. A második, bástyában kialakított szoba pedig egy ebédlőt idéz meg a 19. század utolsó negyedéből, Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből (1)} 

A második - a bástyában kialakított - szoba pedig egy ebédlőt idéz meg a 19. század utolsó negyedéből, Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből. Az ebédlőasztalon Batthyány mintás herendi étkészlet látható.  

^{Fotó 29. A második, bástyában kialakított szoba pedig egy ebédlőt idéz meg a 19. század utolsó negyedéből, Batthyány-Strattmann Ödön hercegsége (1883-1914) idejéből (2)}

A Batthyány kastély Vadászlakjának - a kastély parkjában található, különálló épület - megtekintését követően a Miród forráshoz indultunk Kemenestaródfára. A Miród forrás létezését két oklevél is bizonyítja a XIII. századból, hogy valamilyen formában már akkor létezett. A kezdetekben a hidegrázás elleni gyógyító erejét említik, később a XIX. században már a női bajok, a méhnyakrák elleni gyógyító erejét jegyzetelik le.  

^{Fotó 30. A MIród forráshoz vezető út felirata}

^{Fotó 31. Miród forráshoz vezető bejárat székely kapuja}

^{Fotó 32. A Miród forráshoz vezető utat akadályozó kidölt fa, a júliusi nyári vihart követően}

^{Fotó 33. A Miród forrás verse, fohásza} 

^{Fotó 34. A Miród forrás védőszentje, a Szűzanya}

^{Fotó 35. A boldoggá avatott Brenner János halálának 50. éfordulójára állított emlékszobor ( 2007)}

^{Fotó 36. Az 1940-es években a forrás területét a cserkékszek tartották rendben. Vezetőjük Sinkovits Imre, a később országos hírnevű színművész volt.}  

^{Fotó 37. A Miród forrás napjainkban}

A II. világháborút követően a forrást, mely mintegy 20 m-re van az egykori határtól, betemették, környezetét lerombolták, mintha nem is létezett volna. A 1990-es években született meg az az elhatározás, hogy a forrást és környékét újra hozzáférhetővé kell tenni, ki kell takarítani. A látogatók számára kialakításra került a hozzá vezető mintegy 700 m-es úton XIV stáció elhelyezése, melyek környezetét egy-egy család gondoz, elkészültek az emlékszobrok, a lourdesi-barlang, a templom, az oltár felújítása. A kegyhelyet a Miród forrás Egyesület gondozza, a hozzá kapcsolódó programok, kiadványok szervezésükben készülnek. Az ő munkájukat dícséri, hogy sikerült kialakítani és napjainkra turisztikai látványossággá és zarándokhellyé változtatni a kegyhelyet.  

^{1 (Forrás:http://www.hegyhatszentpeter.hu/)}

^{2 (Forrás:http://www.hegyhatszentpeter.hu/)}