TÚRATIPP: Különleges őrségi templomok egy csokorban

Ez a nap különlegesre sikeredett. Olyan túrát állítottam össze, amely emlékezés, emlékezés Szeretteinkre, művészeinkre, akik kapcsolódnak az Őrséghez, akikre ezen az úton "némán" emlékeztünk, holott mindegyikük hangja, éneke, hangszerének dallama a fülünkben csengett. Szívünk őrzi azokat az emlékeket, melyeket nem, nem kell kimondani és amelyeket, mikor egymásra néztünk, vagy magunkba roskadtunk a körbejárt templomok padsoraiban megpihenve, magunkban pontosan fel tudtuk idézni.   

Útvonalunk ma Őriszentpéterről indult és oda is érkezett vissza. 

Útvonalunk: Őrségi Termelői Piac (Őriszentpéter, Városszer)  - Szent Péter-templom (Őriszentpéter, Templomszer) - Bognár Étterem (Őriszentpéter, Kovácsszer) - Szentgyörgyvölgyi kazettás mennyezetű Református templom (Szentgyörgyvölgy) -  Szentháromság templom (Velemér) - Kercaszomori Harangláb (Kercaszomor)   - Bölényles (Szalafő - Pityerszer) - Őriszentpéter 

^{Fotó 1. A "Különleges őrségi templomok egy csokorban" túraútvonal hossza gépkocsival 67,5 km ( Tervezett programkezdés 10 órakor, tervezett befejezés 16 órakor (kalkulált időtartam  6 óra)} 

Kora délelőtt a szombati őstermelői piacot semmiképp nem hagyhattuk ki. Az Őrségi Termelői piac szombatonként 7-12 óra között tart nyitva. A helyi termelők, őstermelők kínálják portékájukat. Megtalálhatóak a különféle, helyben termesztett növényekből és gyümölcsökből készített szörpök, lekvárok, akár alkoholtartalmú italok is, az itt tenyésztett szarvasmarhából, mangalicából feldolgozott húskészítmények, a különböző kézműves termékek, cserépedények, zománcozott cserépedények, de akár a kézzel festett órák, a gyerekjátékok. Aki otthon  nem reggelizett, a termelői piac büféjében falatozhat.

A Városszer után a Templomszer lesz a következő élménypontunk.    

Az Árpádkori templomról részletes információ a 2020. október 6-i  "AZ ŐRSÉG REJTETT KINCSEI - AZ ŐRSÉGI  HARANGLÁBAK ÉS AZ ŐRSÉGBEN HONOS MESTERSÉGEK NYOMÁBAN" bejegyzésemben olvasható. (Melléklet 20: Információs tábla - Templomszer fölötti bekezdésben már olvashatunk a templom elhelyezkedéséről, történetéről, jellegzetességeiről.)

^{Fotó 2. Az Árpád-kori Szentháromság templom déli oldala}

A templomban és sírkertjében a megemlékezést követően indultunk tovább ezúttal Kovácsszerre, a Bognár Étterembe. A pandémia előtt csoportokkal rendszeresen étkeztünk itt, hisz mind a minőséggel, mind a kiszolgálással elégedettek voltak utasaink, akik imádták a háziasan elkészített ételeket. Már legutóbb - július 10-i bejegyzés -, Pityerszeren felfigyeltünk a házias dödöllére vadpörkölttel, mely az Őrség specialitásaihoz tartozik, a desszertként fogyasztott tökös-mákos rétessel együtt. Most sem csalódtunk! Természetesen, az étterem kínálatát követtük FB oldalukon is és mivel biztosra akartunk menni, előzetesen helyet foglaltunk, ami itt is, mint legutóbbi túránk során a Batha Porta Kiscsupor Lakásétterem és Gasztroporta esetében is feltétele volt a fogyasztásnak. A pandémia a helyi vállalkozókat arra kényszeríti és ösztönzi, hogy kalkuláljanak, tervezzenek és az elfogadott rendeléseket maximálisan jól teljesítsék a vendégek részére. 

^{Fotó 3. A BOGNÁR Étterem vendégcsalogató plakátja - Svédasztalos, korlátlan ételfogyasztás! - Foglalás előtt a fogyasztás feltételeit érdemes ellenőrizni, előfordulhatnak eltérések}

^{Fotó 4. A  BOGNÁR Étterem kínálata  a Pityerszeri Skanzen teraszán - Őrségi dödölle}

^{Fotó 5. A  BOGNÁR Étterem kínálata Pityerszeri Skanzen teraszán - Őrségi vadpörkölt}

Őriszentpéter Kovácsszerről ebéd után Szentgyörgyvölgy felé vettük az irányt. Az útvonaljelző táblákat bátran követhettük, Velemértől átirányított bennünket Szentgyörgyvölgyre, majd közvetlenül a Református templomhoz. Persze, GPS továbbra is használható, azonban az útjelző táblák, a KÉK TÚRA felfestett jelölései mind-mind biztonságos információval támasztják alá döntéseinket.

^{Fotó 6. A Református templommal szemben egy kicsi parkoló található, 5-6 autó tud itt egyszerre parkolni.}  

A kis dombon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyhajós épület nyugati homlokzata előtt hagymasisakos torony magaslik. 

A szentgyörgyvölgyi reformátusok ideiglenesen már 1762-ben sárfalú imaházat építettek, majd II. József türelmi rendeletét kihasználva téglatemplom építését is tervbe vették. Ezt — akkor még torony nélkül — 1787-ben húzták fel annyira sietve, hogy az ácsok állítólag útközben, a szekéren faragták ki az erdőből hozott fatörzsekből a gerendákat, hogy mire az engedélyt visszavonnák, már készen legyenek mindennel. Tornyát 1792-93-ban emelték fel, addig egy kis fa harangláb állt az épület mellett.

A templom népi barokk stílus jegyeit hordozza. A falak és a torony felemésztette az eklézsia pénzét, és sok év telt el addig, amíg a belső berendezéshez és mennyezethez szükséges anyagiakat össze tudták gyűjteni. Ráadásul 1805-ben — máig se tudni, miért; valószínűleg a sietősen végzett alapozás miatt — a templom fala megrepedezett, a kórust tartó gerenda eltört. 

A pénzszűke miatt a javítás 1820-ig eltartott. 

A templom építésének kezdetén Horváth István volt a lelkész. 1826-ban Hajas Istvánt választották meg, és ő 1830-ra készíttette el a belső berendezéseket. A templom mennyezetének kazettáit és a karzatokat három helybéli asztalos: Rákos Ferenc, Szabó Tamás és Szabó János készítette el. A kazettákat és minden más fa berendezési tárgyat az ekkor már 74 éves, Egyházasrádócon lakó Patkó András nyugalmazott tanító, a gyülekezet első iskolamestere (1784-től nyugalomba vonulásáig) festette ki 1829-ben. A szószéket 1830-ban készítették ugyancsak helyi mesterek. A templomot 2000-ben felújították, falait kívül-belül újrafestették. Falai néhol embermagasságig vizesednek, ami kívül és belül is látszik. Vakolata és a torony északi oldalán a festése erősen kopik.

A templom belsejének déli oldalán emelkedik a koronás szószék, a többi oldalra faoszlopokon nyugvó karzatot építettek. A mennyezetet 88 fa kazettából állították össze. A téglalap alakú táblákat bárányfelhő motívumokkal az égboltozat díszíti. A karzat a három oldalon épült; mellvédje 20 kazettából áll, a széleiken népi faragásos lécekkel. A karzatok alja is kazettás (37 kazetta). A karzatok alján kék, fehér, fekete, hímzésmintákra emlékeztető virágos és csillagos díszeket láthatunk (ezek kevésbé koptak meg, fakultak ki, mint a mellvéd és a mennyezet színei). A mellvéd egyes táblái faragottak, másokon festett, geometrikus minták ékítenek. A faoszlopok festése a kőből rakott oszlopok mintázatát utánozza. A karzatra annak keleti és nyugati végén juthatunk fel egy-egy falépcsőn. 

A templom terében öt, egymástól járásokkal, spodiummal elválasztott, szürkére festett, copf stílusú padsor áll. Az úrasztalához közeli padsor és a mózesszék elejét faragás ékíti. (Info: www. wikipédia.hu, QR kód a templom keleti bejáratánál, illetve a templomban található információs anyagok alapján összegyűjtve.) 

^{Fotó 7. A Református templom keleti bejárata.}

^{Fotó 8. A Református templom déli oldala és keleti bejárata kívülről, az 1792-93-ban felhúzott toronnyal}

A Református templomot a keleti homlokzat felé csonkakontyolt nyeregtető fedi. A keleti bejáratához bejárati előcsarnokon át juthatunk el.

^{Fotó 9. Tájékoztatás az Istentiszteletek rendjéről, valamint a hasznos QR kód, mely bőséges információt ad a templom történetével kapcsolatban}

^{Fotó 10. Emléktábla - A Református templom fakazettás mennyezetét nemes Patkó András református tanító festette 1829-ben} 

^{Fotó 11. A Református templom festett famennyezete és karzata, nyugati oldal} 

^{Fotó 12. A Református templom szószéke és úrasztala}

^{Fotó 13. A Református templom nyugati padsora} 

^{Fotó 14. A Református templom nyugati karzata és mennyezete}

^{Fotó 15. A Református templom mennyezetének festett motívumai}

^{Fotó 16. A Református templom mennyezetének festett motívuma}

^{Fotó 17. A Református templom mennyezetének, kazettáinak festett motívumai}

^{Fotó 18. A Református templom famennyezetének középső, festett csillag motívumát Mózes könyvének idézete kíséri körben.  Gyöngysor díszíti és gyöngyvirágból font koszorú fogja közre az idézetet : " E hely ne egyéb, hanem Istennek háza, és a Mennynek kapuja. (I. Mózes 28.17.) Mely igen szerelmetesek a Te Hajlékaid, Ó Seregeknek Ura. sat LXXXIV Sold 25 v."} 

A mennyezet közepén két táblán a többi kazettától eltérő motívum látható: a Napot jelképező virág körül a felirat: „E hely ne egyéb, hanem Istennek háza, és a Mennynek kapuja. (I. Mózes 28,17). Mely igen szerelmetesek a Te Hajlékaid, Ó Seregeknek Ura. sat LXXXIV Sold 25 v.” A központi nagy csillagot, a köréje írt bibliai idézeteket és az azt követő gyöngysoros díszítést gyöngyvirágból font koszorú fogja közre. A koszorún szalag sodródik. A szalag látható szakaszainak felirata: „1829-dikben Tiszt. Tudós Hajas István úr Prédikátorságában festette Patkó András”. A mennyezet torony felőli végén, a déli sarok egyik kazettájában megtalálható az asztalosok neve is. A két kijárat felett egy-egy újabb nagy csillag látható.

^{Fotó 19. A Református templom nyugati bejárata az 1792-93-ban épüt toronnyal} 

^{Fotó 20. A Református templom nyugati bejárata}

^{Fotó 21. A Református templom fakazettás mennyzeti diszítése és a keleti karzat a nyugati karzatról fotózva} 

^{Fotó 22. A Református templom mennyezetének, fakazettáinak festett motívuma}

^{Fotó 23. A Református templom mennyezetének, fakazettáinak festett motívuma}

^{Fotó 24. A Református templom nyugati karzata, mennyezetének, kazettáinak festett motívuma}

^{Fotó 26: A szószék} 

A szószék sötétbarna színével és barokkos formájával elüt az egyszerű belső képtől. Két részből áll: a tulajdonképpeni szószék és a korona egyaránt faragott és festett. A korona alsó peremét deszkából fűrészelték ki; rajta csengőre emlékeztető díszek függnek. 

^{Fotó 25: A szószék mellett elhelyezett emléktábla}  

A szószék mellett elhelyezett emléktábla  feliratán ez olvasható: 

A szentháromság

egy igaz Isten

anyaszentegyháza

eredeti fundamentomra

visszahelyezésének négyszázados

emlékére

Más fundamentomot senki nem

vethet azon kívül, mely egyszer

vettetett, mely a Jézus Krisztus

(:I.Kor: III:II:)

^{Fotó 27. A Református templom hűséges őrzője a nyugati bejáratnál, a nyugati és északi karzat és a festett mennyezeti kazetták}  

A Szentháromság templomról részletes információ a 2020. október 6-i  "AZ ŐRSÉG REJTETT KINCSEI - AZ ŐRSÉGI  HARANGLÁBAK ÉS AZ ŐRSÉGBEN HONOS MESTERSÉGEK NYOMÁBAN" bejegyzésemben olvasható. (Melléklet 37.Veleméri Szentháromság templom  fölötti bekezdésben már olvashatunk a templom elhelyezkedéséről, történetéről, jellegzetességeiről.)

Ezúttal néhány fotó következik a fény ajándékaként.

^{Fotó 28. A Szentháromság templom (Velemér)} 

^{Fotó 29. A szentély bélletes résablaka indadíszítéssel, fölötte Krisztus arca, Veronika kendője ábrázolás}

^{Fotó 30. János evangélista jelképe a Sas (felső freskó) és Szűz Mária freskója (alsó freskó)}

^{Fotó 31. János evangélista jelképe a Sas (felső freskó) és Szűz Mária freskója (alsó freskó)}

^{Fotó 32. Lukács evangélista} 

^{Fotó 33. Szent Mihály arkangyal és fölötte a Máté evangélistát jelképező angyal zöld ruhás töredéke}

^{Fotó 34. Egyszerű tagolású fali fülke, az egykori szentségház, jobbra tőle a templomot tartó női szent, jobbra fönt a csúcsívben Aquila János mester önarcképe látható}

^{Fotó 35. Balra fent, Aquila János önarcképe, alatta a templomot tartó női szent, jobbra fent Márk evangélista szimbóluma az oroszlán, alatta Gábriel arkangyal} 

^{Fotó 36. Mettercia}

^{Fotó 37. Az Ítélkező Krisztus, Mandorlás Krisztus}

^{Fotó 38. Kálvária}

^{Fotó 39. A templom északi falának freskótöredéke - Háromkirályok, Jézus üdvözlése, Szűzanya a kis jézussal, jobbra tőlük Szent László királyunk a Szent Miklós freskója látható}

^{Fotó 40. A templom északi falának freskótöredéke - Háromkirályok, Jézus üdvözlése, Szűzanya a kis jézussal, jobbra tőlük Szent László királyunk a Szent Miklós freskója látható}

^{Fotó 41. A templom északi falának freskótöredéke - Háromkirályok}

^{Fotó 42. A templom déli falának freskótöredékei Szent Erzsébet és a Szentek - Szent István király, Szent Henrik és Szent Margit} 

^{Fotó 43. A templom nyugati oldalán található a Köpenyes Madonna freskója}

Velemérről továbbindultunk Szalafő/Pityerszerre, bölénylesre.

Útközben megálltunk Kercaszomoron, a szomoróci felkelők emlékművénél, valamint a kihagyhatatlan Szomoróci Haranglábnál. A hétvége emlékezés volt itt is. 1920. augusztus 1-jén a szomoróci lakosság fegyverrel szállt szembe a megszálló csapatokkal. Bár a felkelés hamar elbukott, a helyiek bátor kiállása nagyban hozzájárult, hogy 1922-ben a határmegállapító bizottság Szomorócot visszaadta Magyarországnak. A település bátor kiállásáért 2008-ban megkapta a Communitas Fortissima – a Legbátrabb Falu – címet.

Rövid kitérőnk után most már csak a bölénylesre vártunk,  megérkezve Szalafő Pityerszerre, a skanzentől mintegy 100 m - re kis lejáró vezet az ösvényhez, ahonnan már messziről lehet látni a bölényeket. Persze útközben gyönyörködtünk mindenféle ismert és ismeretlen növényben.

^{Fotó 44. Az ösvény növényvilága}

^{Fotó 45. Bölényeket ezúttal nem láttunk, így tanulmányoztuk az információs táblát, így legközelebb már majdnem mindent tudunk róluk} 

^{Fotó 46. Az "Eurázsiai vadlovak" információs tábláját szintén tanulmányoztuk és amíg elmerültünk az infókban, addig egy vadló úgy döntött, hogy megmutatja magát a lesen várakozóknak} 

^{Fotó 47. Az egyetlen merész vállalkozó vadló, aki nagy örömet szerzett nekünk, a lesen várakozóknak}