Az Őrség a hazai turisztikai kínálat egyik különlegessége, Magyarország hét csodájának egyike, a Kiváló Európai Desztináció cím (EDEN díj) birtokosa. Hosszú ideig a turizmus rejtett kincse volt, igazán felfedezése az elmúlt évtizedekben kezdődött, egy időben annak az igénynek a térnyerésével, mely a rohanó világ ellenpólusaként jelentkezik.

Az Őrség varázsa azonban nem mindenkit érinthet meg, csupán azokat a nyitott szívű idelátogatókat, akik látni szeretnék és magukkal vinni az őrségi hangulatot, az őrségi esték hangulatát, átélni azt, magukba szippantani az Őrség apró szépségeit. Csiszár Károly, a vidék egykori, híres idegenvezetője "Vallomás az Örségről" című könyvének (Dr. Csiszár Károly - Kovács Géza, Szombathely, 2010) bevezetőjében, vallomásában így fogalmazta meg: "Meghallani a csobogó, tiszta vizű patakok „zaját”, élvezni a susogó „Gyantások országának” illatát, a zöldellő rétek hangulatát, az itt élő nyíltszívű emberek őrzött hagyományait", látni azt, milyen az, mikor száz tündéri színnel búcsúzik a Nap izzó, vöröses korongja, mely egy-két percre még felül a lombok hátára, kibújik a fák koronája mögül bíborban, aranyba borítja a tájat, aztán eltűnik a dombok között. Teljes a csend, egy szellő sem rebben. Leszáll az est, halványan pislog a Hold, a Göncöl szekér az égbolton kitapintható, elpihen a táj és a látogató egyaránt. Ahogy hajnalodik, elkezdődik a csodálatos „madárzene”, majd amint a Nap előbukkan, a csillogó-ezüstös harmat a füvön, majd amikor a pára felszáll, élessé válnak a kontúrok, és előrajzolódnak a parasztházak, közel "jönnek" a "távoli dombok és hegyek".  Természetesen, az idelátogató ma már nagyon sok előzetes segítséget kap ezen értékek felfedezéséhez. Nyomtatott információs anyagok, könyvek állnak rendelkezésre a Tourinform irodákban, az Őrség felfedezésekor tájékoztató táblák segítenek eligazodni és informálnak bennünket a nevezetességekről vagy épp a tanösvényekről, böngészhetjük az őrségi települések web-oldalait, ott jártunkkor megtekinthetjük a hagyományőrző csoportok bemutatóit, foglalkozásait. A világhálón számtalan egyedi szempont alapján összegyűjtött információ segíti felkészülésünket, melyek egy része a különböző pályázati támogatások eredményeként megszületett információs oldalakon található, vagy épp a helyiek által összeállított up-to-date támogatás a világhálón.

Mi lehet az őrségi varázslat kulcsa az ideérkező látogatók számára? Az Őrség felfedezése során erre keressük a választ. 

Honnan ered az Őrség elnevezés? 

Az Őrség hazánk délnyugati részén, részben az Őrségi Nemzeti Parkban, mintegy 192 km² területen fekszik. Az Őrség (határőrvidék) területére a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek, akik a magaslatokról figyelni tudták a határvonalat, saját költségükön előállított fegyvereikkel védték a nyugati kapunál a határt a németek betörése ellen. Az őrállók munkájuk fejében különböző kiváltságokat kaptak, közvetlenül a király fennhatósága alá tartoztak.

Az Őrség szó gyűjtőnév, mely az "őr" szó és a régiségben használt „–ség”, halom, domb, dombos vidéket jelölő főnévképző kapcsolatából jött létre.

Sajátos történeti és néprajzi különállása eredményezte azt, hogy a földrajzi irodalomban az Őrséget külön egységként kezeljük, bár természetföldrajzi vonatkozásban szerves egységet képez a szomszédos területekkel geológiai és morfológiai szempontból. A terület a Vasi-Zalai dombság szerves része. Szomszédos területei: Göcsej, Hetés, Vendvidék, Hegyhát.

Négy „kapun” közelíthetjük meg, mikor felfedezésére indulunk: Szentgotthárd – Zalalövő – Szentgyörgyvölgy - Körmend bejárók irányából.

A terület átlagmagassága a tengerszint felett 270-300 méter. A magasságok nyugatról keletre haladva csökkenő tendenciát mutatnak, ezt a lejtési irányt követik a folyók is.

Éghajlatát az Alpok és az Adriai-tenger viszonylagos közelsége határozza meg, ennek következtében az alpin hatás mellett a mediterrán hatás is kimutatható.

Területe hazánk éghajlatilag legkiegyensúlyozottabb része. 

A ritkán forró nyár, a nem túl hideg tél, az ugyancsak ritka tavaszi és őszi fagyok, a nagyobb borultság, az Alföldhöz mérten kevés, de a gazdasági termelés szempontjából mégis kielégítő tartalmú napfény eredményezi ezt a kiegyensúlyozottságot. A csapadékviszonyok ezzel összhangban vannak. Az Őrség területe hazánk legcsapadékosabb tája.

GPS- szel, vagy térképpel a kézben tájékozódjunk az Őrségben?  

A tapasztalat azt mutatja, addig, amíg megérkezünk, a megszokás rabjaiként kizárólag a GPS-t választjuk, majd amikor már megérkeztünk, előbb-utóbb rájövünk arra, hogy a térkép lesz az elsődleges segítőnk és a tudásanyag, amit tapasztalat útján szerzünk a barangolásaink során. 

Amennyiben gyorsan át akarjuk látni a térképolvasást, és a GPS nélküli tájékozódást, akkor az első dolog, amit tudnunk kell, hogy az Őrségben a falvak településszerkezete páratlan képet mutat, az un. szeres településszerkezet alakult ki, köszönhetően az Árpád-korban idetelepített őrállóknak, akik a tájat a saját képükre alakították. Egy-egy szer csak néhány házból, ezek gazdasági épületeiből és udvaraiból áll, jellemzően a dombtetőkön, erdőirtásokban. Másképp fogalmazva a szerek a dombtetőre épült, szétszórt házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát őrzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstös konyhás házak, ill. az un. kerített házak. Neveiket eredetileg az ott élő családokról (pl. Baksaszer, Siskaszer), földrajzi helyzetükről (Keletiszer, Felsőszer), ritkábban valamilyen egyéb jellegzetességről (Templomszer) kapták. A kisebb községek 2–4, a nagyobbak 6–8 szerből álltak. Ez az egykori elszigeteltség, a rossz megközelíthetőség segítette a védelmet.

A földrajzi, illetve növényföldrajzi Őrség határai nem azonosak a történelmi-néprajzi tájegység határával.

Ha megfigyeljük, észrevesszük azt, hogy a területre jellemzően a hosszú, széles, lapos, alacsony, É–D-i tengelyű dombhátak jellemzőek, közöttük bővizű patakokkal (az Őrség területén mintegy 460 forrást számláltak meg), amelyek a tájegység északi részén a Rábába, déli részén a Zalába ömlenek. A folyók közül a legnagyobb jelentőségű a Zala, amely középen szeli át az Őrséget, Szalafőtől északnyugatra, a Sóskiles-hegy keleti oldalán ered. A Zala völgytalpát mindenütt berkek kísérik, környékén mindenütt rétek, legelők találhatóak. Az Őrség másik legjelentősebb folyója a Kerka, Bajánsenyénél érkezik szlovén területről és a Mura-Dráva vízgyűjtőjéhez tartozik. Az egyetlen viszonylag nagy, összefüggő kiemelt terület a Nádasd-Szőcei-fennsík.

A terület átlagmagassága a tengerszint felett 250-300 m. A legmagasabb pont Felsőszölnökön a Hármashatár (387 m), a legalacsonyabb a Zala-völgyében, Felsőjánosfa határában (191 m) van, bár a közel hasonló magasságú, Pankasz (194 m) szintén magáénak követeli ezt az adottságot.

Az Őrségben fürdésre, horgászásra létrehozott tavakat is találunk, ezek közül a legismertebb Hegyhátszentjakab határában a mesterségesen kialakított Vadása-tó és a festői környezetben elhelyezkedő Hársas-tó (Máriaújfalu).

Melléklet 1.: Vadása-tó

Melléklet 2.: Rókalyuk Tanösvény, Vadása-tó

Általánosságban elmondható, hogy az Őrség területén a kihelyezett tanösvény, műemlék és a túrázást megkönnyítő táblák segítenek a tájékozódásban. A bevezető kapuknál található Tourinform Irodák pedig információs anyaggal támogatják napi programjaink előkészítését.

Melléklet 3.: Információs tábla - ŐRSÉGI NEMZETI PARK

Melyek az Őrség falvai, az általunk felfedezésre váró magyarországi őrségi falvak napjainkban? 

Kiemelten jelöltem azokat a faluneveket, melyeket véleményem szerint mindenképp - „must see”, azaz látnunk kell első körben. Mikor visszatérünk a következő felfedezésre, jöhet a következő kör, a nem kiemelt települések látnivalóinak felfedezése, mert hisz az Őrségben mindent látni kell!

Őriszentpéter, Szalafő, Bajánsenye, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Magyarszombatfa, Gödörháza, Velemér, Ispánk, Nagyrákos, Kisrákos, Őrimogyorósd, Felsőmarác, Ivánc, Szaknyér, Pankasz, Szatta, Felsőjánosfa, Viszák, Hegyhátszentjakab, Szőce.

Napjaink turistái egy olyan „Csodaországba” érkeznek, amely az egykori, évszázadok során felgyülemlett hátrányából (elzártság, határ menti fekvés, fejlesztések hiánya) mára előnyt kovácsolt. A megóvott természeti szépségeket a tanösvényeken, az egyediséget a hagyományos (népi) építészeti értékeket felfedező séták során, a gasztronómiai kínálatot pedig a vendégváró nyitott porták, a pajtákban kialakított éttermek, vagy épp a hagyományos olajütögetések során ízlelhetjük meg. Ma már bátran betérhetünk a nyitott portákra kóstolni a helyben készített termékeket, és időnként ellesni néhány kiveszőfélben lévő „konyhai trükköt” is, miközben biztonságos, nyugalmas, barátságos légkör vesz körül bennünket. Az itt élő „őrségi ember” vendégszeretete egy ráadás, mely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy visszatérjünk majdan, az első örömteli, hangulatos Őrséggel történő ismerkedés után, mert hol van még a "barátság", mikor azt mondhatjuk magunkról, barátként térünk vissza?

Az érintetlen természet felfedezésével egy időben ismerkedhetünk a megőrzött hagyományokkal. E kettős varázslat a szelíd, az öko-, az aktív és a családi turizmus ideális terepévé tették az Őrséget, melynek szerepe a pandémia ideje alatt felértékelődött.

Bármerre is járunk az Őrségben, van még egy fontos tényező, a „szabadság érzése”, mely mindenütt magával ragad bennünket. A „szabadság érzése” mindenkit magával ragad. A hatalmas, kerítés nélküli telkeken szabadon kószálhatunk és megismerkedhetünk az igazi „való világgal”, a házi- és az erdei, mezei állatokkal, a madárfüttyel, a korongozással, vagy épp a lovaskocsikázással.

Napjainkban az őrségi 18 település, valamint az Őrségi Nemzeti Park azon munkálkodnak, hogy a természet kényes egyensúlyát megőrizzék. Az ŐNP feladatai közé tartozik az, hogy gondozza a réteket, erdőket, visszatelepíti a vidék jellegzetes haszonállatát, a magyartarka tehenet, az ősi gyümölcsfajtákat.

A már kialakított tematikus útvonalak többnapos programmá, vezetett kalandtúrává fűzik össze az Őrség néhány jellegzetességét, termékét és azok feldolgozását.

Rejtett kincsek, haranglábak?

Őrségi felfedező utunk során a rejtett kincsek egyike, melyek nyomába eredünk, a még fellelhető haranglábak és az épített emlékek lesznek. Ez képezi a tematikus vázát az egyik túraútvonalunknak. Minden harangláb és épített emlék megnevezését barna színű betűkkel jelölöm, hisz a kalandozás során lehetőségünk van további rejtett kincsekbe betekinteni, attól függően, hogy milyen a kedvünk, mennyire vagyunk fáradtak, befogadóak a további élményekre. 

Melyek azok a települések, amelyeket e témakörben feltétlenül javasolt felkeresni, hisz a látványosságok tárháza kiaknázhatatlan?

Kihagyhatatlan (must see) települések, melyeket érintünk utunk során:

Pankasz – Őriszentpéter - Szalafő – Bajánsenye – Kercaszomor – Magyarszombatfa – Gödörháza – Velemér 

Milyen „eszközt” válasszunk a felfedezéshez? Attól függően, milyen a hangulatunk, milyen az erőnlétünk, javaslom, hogy időnként autóval, néha kerékpárral, vagy gyalogosan, vagy éppen lovaskocsival kalandozzunk. Lehetőségünk van a nap során ezek kombinációjára is.

Mennyi időt szánjunk ezekre a településekre? A válasz hasonló, mint a fentiekben, attól függően, milyen a hangulatunk, mennyire „szorít” bennünket az idő? Van-e kedvünk ismerkedni, beszélgetni az Őrség lakóival? Természetesen, a későbbiekben irányt mutatok a felvetett kérdésekre, mely tervezésünket segíti. 

Bejárat az Őrségbe

Az észak-keleti kapun érkezünk, a 8-as főút/E66 irányából: Körmend – Pankasz – Őriszentpéter – Szalafő – Bajánsenye – Kercaszomor – Magyarszombatfa – Gödörháza – Velemér útvonalon kalandozunk. Ezt a szakaszt megtehetjük egy nap alatt, de akár meg is bonthatjuk és két-három napos programmá fűzhetjük fel, kiegészítve az útvonal egyéb felfedezendőivel. (Az útvonal 75 km hosszú, a használt Google kalkulátor szerint mintegy másfél óra alatt teljesíthető megállás nélkül.)

Melléklet 4.: Haranglábak és a népi mesterségek nyomában - útvonal 1. 

Első napunk „kalandozásai”: Körmend - Pankasz – Őriszentpéter - Szalafő (Pityerszer)

A 8-as főúton/E66 haladva, a Körmend és Csákánydoroszló közötti szakaszon, 700 m-re az Őrségbe vezető elágazásnál messziről üdvözöl bennünket az „Őrség 700 m-re figyelemfelkeltő tábla”. 

Csákánydoroszlót elhagyva már nem járunk messze, mintegy 17 km-re Őriszentpétertől, 24 km-re Bajánsenyétől és mindössze 29 km-re Magyarszombatfától. Ebből is láthatjuk, ez egy olyan terep, mely „ha autópályán haladnánk” rendkívül gyorsan teljesíthető lenne. Az Őrségben azonban alsóbbrendű utakon haladunk, ez teszi lehetővé, hogy „ne csak nézzünk, hanem lássunk” is. Csákánydoroszlót elhagyva, a Rába folyón áthaladva hivatalosan is beléptünk az ŐRSÉGI NEMZETI PARK területére. Felsőmarácnál (3 km-re a főúttól) tehetünk egy rövid kitérőt, a Himfai Parkerdőbe. A parkerdő mintegy 92 hektáros, mellette a tó 12 hektáros terület. Kiválóan alkalmas horgászterület, fürdési lehetőség azonban nincs. Az erdőben a kirándulókat kialakított pihenő- és szalonnasütő-helyek várják. Emlékszem, kisiskolás koromban minden májusban kettő iskolai kiránduló úticélunk volt.  Az egyik a Jeli Arborétum (mely nem az Őrségben, de hozzá közel található), a másik túra pedig, ahol sütögettünk is a tó körbejárását követően,  a Himfai Parkerdőbe vezetett.

Melléklet 5.: Információs tábla Himfai Parkerdő - Parkoló

Melléklet 6.: A Himfai Parkerdő bejárata

Melléklet 7.: Himfai Parkerdő - túraútvonal-jelölő tábla: kék túraútvonal Amennyiben az előbbi kis kitérőt nem tesszük meg, akkor az Őrségi Nemzeti Park egyik bevezető falujába, Ivánc kisközségbe érkezünk. Iváncon több túraútvonal is áthalad. A Dél-dunántúli kék turistajelzés, mely Nádasdon keresztül érkezik a Rába völgyébe, Ivánc község belterületén átvágva a „szertelepülésekig” vezet. A Mária Út, Közép-Európa Zarándokútja szintén érinti a települést.

Aki úgy dönt, hogy a településen nem csupán átutazik, szemügyre kell vennie Ivánc egyik építészeti nevezetességét, az 1740-ben, barokk stílusban épült Sigray kastélyt. A kastélyt övező gyönyörű angolpark messze földön híres tulipánfáját, mely a legnagyobb Magyarországon, a tavaszi virágzáskor nem szabad kihagyni, látni kell.

Az őrségi pálinka előállításának gondolata ezen a településen született, melyet tett követett, alapozva arra, hogy az Őrség kiváló adottságokkal rendelkezik a gyümölcstermesztés vonatkozásában. Ízletes (őshonos és új nemesítésű) őrségi gyümölcsök feldolgozásával kerül előállításra az Őrvidéki Pálinka. (9931 Ivánc, Thököly Imre u. 47/a. +36/70-618-7262;+36/70-623-3774;+36/94-442-452; E-mail: berocolorkft@gmail.com)

Ez egy olyan helyi termék, mely a tulajdonosok célkitűzése szerint minőségében és megjelenésében egyaránt képes túllépni az Őrség határain. A tulajdonosi mottó bátran hirdeti: "Kóstolása az Őrség felfedezését segíti, ajándékként pedig hírnevét öregbíti.".

Melléklet 8.: Útban Pankasz felé - túraútvonal-jelölések

Melléklet 9.: Kerékpárútvonalak az Őrségben

Őriszentpéter, az Őrség fővárosa felé vesszük az útirányt, ahova a 7451-es úton haladva, vagy a 7449-es úton érkezhetünk. Mi Viszákon és Kisrákoson áthaladva, követve a 7451-es utat, Pankasz ősnemes őrségi község érintésével érjük el következő célállomásunkat. Pankasz a haranglábak nyomában felfedezésünk során kihagyhatatlan község, hisz itt az őrségi haranglábak legrégebbikéhez kirándulhatunk.

Pankasz község (Őriszentpétertől most már csak 7 km-re vagyunk), a Zala-patak völgyében húzódó főútvonal mentén terül el, a település északi részei azonban felkúsznak a domboldalakra. Ha erősen körbenézünk, még megtalálhatóak a szeres település maradványai, azonban ma már inkább a zárt település jellemző rá. A faluban egykor téglagyár működött, ami azt bizonyítja, hogy a dombok kitűnő agyagot rejtettek magukban.

Az Őrségben az őrségi haranglábak közül nem csupán a legrégebbi, hanem „szoknyás” is az itt található református harangláb, 1755-ből. A harangláb szerkezete tölgyfából ácsolt. Négy harangtartó tölgyfa oszlopa egymást keresztező tölgyfa talpon áll, a tölgyfa talpak tartják a szoknya tíz oszlopát is. Az összes oszlopot két irányba dúcok és könyökfák merevítik ki és koszorúgerendák fogják össze. Ezekre támaszkodnak a szoknya szarufái. A harangtartó oszlopokat a szoknyatető két koszorúgerendázata között andráskeresztek is kimerevítik. A szoknyatető rozsszalmából készült zsúp, a harangtorony sisakjának fedése fazsindely. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. A felhasznált fa természetes színével, bárdolt vagy simított felületével, tökéletes szerkezetével, jó arányával a szerkezet és forma egységéről tanúskodik. Az építmény fa szerkezetei nélkülöznek minden díszítést. Műemléki helyreállítására 1965-ben került sor. Érdekessége, hogy a toronytörzs és a sátortető szerkezeti részei jó állapotban voltak, így az idők folyamán elpusztult szerkezeti elemeket a harangtorony lebontása nélkül cserélték ki.

A legrégebbi szoknyás harangláb megtekintése után egy másik rejtett kincset, értékes néprajzi gyűjteményt tekinthetünk meg a településen, bepillantva az őrségi mesterségek házába, mely korábban az egykori iskolában (épült 1885-ben) volt látogatható, napjainkra azonban átköltöztetésre került és most a helytörténeti gyűjtemény és a kovácsműhely épp félúton található a pankaszi haranglábhoz vezető domboldalon, pár lépésre az országúttól. A kiállítótérben megismerkedhetünk többek között olyan jellegzetes őrségi tárgyakkal, mint például a szalmából font terménytároló edény – amit ezen a vidéken kópicnak neveznek, vagy láthatunk öreg szövőszéket, melyet a téli estéken hajtottak az asszonyok. Megtekintés bejelentkezésre lehetséges. Látogatási ídő bővebb tárlatvezetéssel: hétfőtől - péntekig 9.00 órától 16.00 óráig. Előzetes egyeztetés az alábbi elérhetőségen: +36 20 5820759, melyet különösen a pandémia ideje alatt ajánlott felhívni, de akár hétvégi vezetést is kérhetünk.)

Melléklet 10.: A Pankaszi szoknyás harangláb (1755)

A haranglábak története…

Valójában mik is azok a haranglábak, miért is terjedtek itt el? Mi volt a feladatuk az évszázadok során?

Igen! A haranglábak rendkívül fontos szerepet töltöttek be. Békeidőben a földeken dolgozóknak jeleztek vele, misére hívtak, megóvtak a veszélyhelyzetektől pl. tűz estén. Háborús időszakban pedig figyelmeztettek az ellenség közeledtére.

Az Őrségben a haranglábak a középkorban terjedtek el. A templomi harang elhelyezésére szolgáló egyszerű oszlop, gerendaszerkezetek voltak ezek, amelyeket legfeljebb az időjárás viszontagságai ellen védőtetőkkel láttak el. Ezek oltalmazták a harangokat, a harangok felfüggesztő mozgató mechanizmusát, valamint a tartószerkezetet és alapozását. Fontos jellemző, hogy a haranglábak a falusi épületekkel közel azonos magasságúak, vagy azoknál csak valamivel magasabbak voltak. Gyakran magánosak, de gyakran egy-egy templom vagy szakrális célokra is igénybe vett épület, pl. iskola szomszédságában álltak. Típusát tekintve változatosak.

Valójában azt is mondhatjuk, hogy az Őrségben nem találunk két egyforma haranglábat. (Azok a haranglábak, melyeket „átköltöztettek” skanzenekbe – pl. a Göcseji Múzeumba (Csödei harangláb), a Szentendrei Szabadtéri Múzeumba (Felsőszenterzsébeti harangláb) - szintén eltérnek az Őrségben még fellelhető haranglábaktól. A legegyszerűbb haranglábak Y alakú természetes ágasfák. Szokás volt egyoszlopos, de mesterségesen kialakított ágasú haranglábakat készíteni. Előfordult, hogy az ilyen egyágasos haranglábat is oldalirányú dőlés ellen gerendatalp-keretre támaszkodó építménnyel vették körül, s magát az ágas részt, s az alsó építményt is külön tetővel fedték be. Jobban terhelhető, nagyobb vagy több harang felszerelését lehetővé tevő szerkezeteket építhettek, ha két oszlopot állítottak egymás mellé, s ezeket alul és fönt, esetleg középen különféle ácskötésekkel rögzítették, egybekapcsolták, oldalirányú dőlés esetén pedig kitámasztottak. Ezeknél általában csak a harangok fölött készült védő tető, de előfordult, hogy az oldaltámaszok síkjában is építettek védő tetőt. Nemritkán az ilyen kétoszlopos haranglábakat is talpgerendás szerkezetű épületbe foglalták, amelyben tárolóhelyet létesítettek pl. a temetési eszközök számára. Ilyenkor oldalaikat boronából, deszkából, lécekből, sövényből stb. készített falak zárták le. Statikai szempontból tökéletesebb volt a négy oszloppal való haranglábépítés. A négyoszlopos haranglábaknak két alapvetően eltérő típusa volt. Az egyik esetben a harangokat tartó oszlopokat az oldaltámasztást külön biztosító talpgerendás szerkezetbe foglalták. Ilyenkor szintén két tető készült, az egyik a harangokat védte, a másik a támasztószerkezetet.

Különösen a Dunántúlon fordultak elő gyakran ilyen haranglábak. Ilyen pl. a műemléki védelem alatt álló, helyreállított és már megtekintett Pankaszi harangláb. Más esetben a harangtartó szerkezetet alátámasztó négy oszlop úgy volt szerkesztve, hogy egymást az oldalirányú nyomó, döntő erők ellen védték. Így nem volt külön támasztó szerkezetre szükség. Természetesen egy tető fedte az egész építményt. Ezek gyakorta teljesen nyitott oldalúak voltak. A haranglábak legegyszerűbb, talpgerendás megoldású példányainál is gyakorta voltak kőből, téglából épített alépítmények.

Ezeket nemegyszer a szintkülönbségek kiegyenlítésére vagy az egész harangláb megemelésére jelentékenyen felfalazták. Nem egy helyen a harangláb így tulajdonképpen kicsiny toronyépítményre került. Az sem volt ritka, hogy kis falusi templomok tetőszékébe a kórus fölé egy-egy kicsiny, egyszerű haranglábat építettek be, amelyek éppen csak a templom tetőgerince fölé emelkedtek, mintegy huszártoronyként egészítették ki a templom épületét. A haranglábak fedeleit szalmával, zsindellyel, cseréppel, bádoglemezzel, műpalával egyaránt készítették.

Útvonalunk következő állomása: Őriszentpéter – Az Őrség fővárosa és az Őrség kulturális központjaMelléklet 11.: I love ŐRI szelfipontŐriszentpéter város az Őrség dombjain terül el. Ne lepődjünk meg, mikor megérkezünk a városba, hisz egy a lakosságát tekintve 1141 fős településre érkezünk, amely a magyar városok listáján az utolsó előtti helyet jelenti (345.hely). Kicsi, de annál inkább szerethető. Kelet felé végigfolyik rajta a Zala folyó.

A város szeres elrendezésű, kilenc szerből áll. A központi magot adó északi oldalon fekvő Alszeren érkezünk a városba, majd haladunk a Zala folyó déli partján lévő a Városszer irányába, és az ettől délkeletre fekvő Baksaszer felé. Ez a hármas adja a város központi magját. Szinte hihetetlen, de ezt a városközpontot egy jó fél óra alatt körbejárhatjuk gyalogosan, amit azért is élvezhetünk nagyon, mert a városközpontban parkok, több száz éves fák találhatók. Az Alszertől nyugatra fekszik a Kovácsszer, Siskaszer, Templomszer, Keserűszer. Az Égésszer (melyről néhányan úgy vélekednek, hogy településidegen, a legújabb kialakítású szer, időnként szakítva a népi építészet hagyományaival) közvetlenül a Városszer mellett, majd attól nyugatra található a Zala déli partján, kissé távolabbra a Galambszer.

Melléklet 12. : Információs tábla - Őriszentpéter

Az Alszeren a körforgalomnál jobbra kanyarodunk a Városszer irányába. Balra tekintve a domboldalon megpillantjuk a Művelődési Házat (Városszer 55). Az emeleti részén található a Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjtemény, mely egy állandó kiállítás, amely a település történetét mutatja be. Szikszay Edit őriszentpéteri születésű tanárnő, csaknem ezer darabos közgyűjteménye ez, mely megőrzi az utókornak a népi kultúra tárgyait, az Őrség szellemi értékeit.

Melléklet 13.: Szikszay Edit Múzeum 

Néhány lépéssel távolabb a Tourinform Őrség irodához érkezünk (Őriszentpéter, Városszer 57, 9941), ahol begyűjthetjük túráinkhoz a térképeket, kedvünkre válogathatunk az információs anyagok között. Az Őrségi Nemzeti Park látogatóközpontban (Városszer 57) további információhoz juthatunk.

Melléklet  14.: Tourinform Iroda és az Őrségi Nemzeti Park Látogatóközpont

Melléklet 15.: Aktuális látnivalók, kiállítások plakátjai a Látogatóközpont bejáratánál

Melléklet 16.: Református Templom

Őriszentpéter központjában a Városszeren, a túloldalon (a Szikszay Múzeummal átellenben) a település egyik védett műemléke, a Református Templom késő barokk épülete (1790) áll. Egyhajós, téglalap alaprajzú, a bejárati homlokzat előtti toronnyal, ennek földszintje nyitott, három oldalról félköríves záródású bejáratokkal. A torony homlokzatai a kórus szintjén egy, a padlás szintjén három, a harangok szintjén négy félkörív záródású ablakkal áttörtek, az órával kialakított főpárkány felett gúlában végződő hagymasisak. A templom öt keskeny csehsüveg-boltozattal fedett, a templomtér két rövidebb oldalán fa karzat áll. Az orgonaház és a szószék provinciális copf alkotások. (Érdeklődni lehet a  +36 30 939 8380 elérhetőségen, mely Fekete Gábor Világi képviselő, Elnök, gondnok elérhetősége.)   

A református templom mellett, a Városszer és az Iskolaszer közötti területen tavasztól-őszig minden szombaton reggel 7h-tól -12h-ig a helyi termelői piac (Városszer 94) várja kedves vásárlóit. A piacon az őrségi termékek széles palettájából kóstolhatunk, vásárolhatunk. Becsületes, segítőkész emberek kínálják az általuk termelt, készített portékáikat. A helyi termelői piac tájékoztató plakátját őrségi felfedezésünk során szinte minden településen megtaláljuk a falusi tájékoztató táblákon. A termelői piac területe az a terület is, mely az egyik „színpada” az Őrségi Fesztivál rendezvényeinek. A piac mellett egy gyönyörűen felújított játszótér (Iskolaszer 2) várja a gyermekeket, családosokat.

Melléklet 17: Őrségi Termelő Piac Plakátja (Ivánc) 

A Templomszer és Városszer találkozásánál, a Siskaszer halad tovább északi irányba. Itt került kialakításra a Rezgőnyár tanösvény a Harmatfű Természetvédelmi Oktatóközpont (Őriszentpéter, Siskaszer 26, 9941) mellett. Ez egy 400 m hosszú tanösvény, mely tájékoztatást ad az Őrség növény- és állatvilágáról, az erdők kialakulásáról, az erdőgazdálkodási módokról, az erdőszegélyek szerepéről, a fasorok élővilágáról, a helybeli őshonos háziállatokról, valamint a tókák élővilágáról. Bemutatja a szukcesszió szakaszait, az Őrségi Nemzeti Park jellemző cserje- és fafajait. A tanösvény 2013-ban felújításon esett át, s rögtön meg is kapta az Év Ökoturisztikai Létesítménye Díj 2013. III. helyezését.

Őriszentpéter, Szalafő és Kondorfa felől közúton egyaránt könnyen megközelíthető, tágas parkolóval rendelkezik

Melléklet 18.: ÖNP Parkolója - őshonos cserjék

A Városszerről átkanyarodunk a Templomszerre és tőlünk balra a PAJTA Vendéglő (Őriszentpéter, Templomszer 7.) cégérét fedezzük fel. Az Őrség egyedi kulináris kínálata, újragondolva, döntően az Őrségben termesztett alapanyagokból, itt tenyésztett állatok húsát feldolgozva, egy fantasztikus csapat, séf kínálatában és egy tipikus, őrségi népi épületből, egy pajtából kialakított helyiségben várja az ínyenceket. Helyfoglalás ma már ajánlott előzetesen, hisz az étterem rövid idő alatt Magyarország legjobb éttermei közé küzdötte fel magát.

Melléklet 19. : Pajta Vendéglő ( Forrás:FB -  @pajta.templomszer)Őriszentpéter egyik fő látnivalójához, a vidék egyik legfontosabb építészeti emlékéhez, az Árpád-kori Katolikus Templomhoz (Templomszer 17) és a mellette húzódó, a 16. századi téglaégetőhöz (az eredeti formájában 2007-ben helyreállított) érkezünk, mely ma szintén műemlékként látogatható).

Melléklet 20.: Információs tábla - Templomszer

A templom felé vezető bekötőút mellett fa védőtető alatt feltehetően a 2000-es években faragott fa királyszobor áll (koronás fő rakott kő talapzaton). Mögé kerek pajzsra a „rakamazi turul” képét faragták ki. A templomkertben helyezték végső nyugalomra Varga Ottó esperes-plébános urat, aki mintegy 30 éves szolgálatot töltött be az Őrség falvaiban, egészen 2017-ben bekövetkezett haláláig. Szolgálata rendkívül fontos volt az Őrség megismertetésében, hisz gyakran személyesen kalauzolta az idelátogatókat, megismertetve őket az Őrség varázsával.

Melléklet 21.: Faragott királyszobor (2000)

Miről mesélnek nekünk a templom falai?

Az erődített román stílusú templom 1230 körül épülhetett, majd a 14–15. században gótikus stílusban bővítették. 1550 táján erődítménnyé alakították: bástyákkal, sánccal és árokkal vették körül. Kanizsa eleste (1600) után tovább erősítették. Ekkortájt a magyar földesurak a megerősített udvarházakba, váracskákba telepített hajdúkkal próbálták megakadályozni a törökök fosztogatását. A kis váracskák, az úgynevezett „castellumok” közül az őriszentpéteri templomerőd volt a legjelentősebb, általában 30-40, alkalmanként száz őr is szolgált itt. 1664-ben a Köprülü Ahmed vezette török hadak megostromolták és elpusztították. Katonai szerepét többé nem kapta vissza, egykori erődítéseire ma már csak a templomkertben ma is megszemlélhető mély sáncárok utal. Az 1600-as évek elejétől a protestánsok (reformátusok) tulajdonába került; a katolikusok 1730-ban (1732-ben), az ellenreformáció részeként kapták vissza.

A török dúlása után nem sokkal 1698 előtt felújították. 1758-as leírása szerint állapota jó, l779-ben és 1829-ben elhanyagolt, a 19. század végén már romos volt. 1925-ben Schulek János irányításával az elengedhetetlen karbantartást végezték el; 1929-ben kívül-belül felújították, 1959-ben a tetőzetét javították. Régészeti kutatását, a falkutatást az 1975–1979-ben Valter Ilona végezte, majd 1979–1981 között Komjáthy Attila tervei alapján helyreállították. Ekkor építették fel az elpusztult sekrestye helyett a régi alapokon a mostanit. 2001-ben az „Árpád-kori falusi kis- és romtemplomok” millenniumi program részeként újra restaurálták.

Szabadon álló, egyhajós téglaépület. A hajónál keskenyebb szentélye félkörívben záródik.

A később elbontott szentély kivételével megőrizte román jellegét. A kövek faragásának stílusa a jáki apátsági temploméhoz hasonló. Kívülről szemlélve legfeltűnőbb jellegzetessége a nyugati fal közelében nyíló déli bejárat bélletes kapuzata. Ezt egykor előtető védte, de ez elpusztult, csak a nyoma maradt ránk a falban. Déli homlokzatán a román stílusú kapu egylépcsős bélletű, pálcatagos, félkörívben záródik. Ezt a homlokzatot különböző méretű és bélletű résablakok és lizénák tagolják.

Melléklet 22.: Árpádkori Templom északi oldala

Melléklet 23.:Árpádkori Templom déli oldala

A szentély északi oldalán sekrestye áll. A főhajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. A hajó nyugati végében egy középoszlopos, két nyomott íves, egyetlen pilléren nyugvó román karzat látható, aminek oldalfalain két, illetve három ülőfülke látható. A karzatra külső falépcső vezet fel az északi falon; ezt az 1929. évi tatarozáskor építették.

Nyugati oromfalát a homlokzatból kilépő torony tagolja. Ennek harmadik szintjén körablak látható, a harangok szintjén félkörívben záródó középoszlopos ikerablakok, fölöttük vakívsoros párkány. A gúlasisakos tornyot cserép fedi.

A középkori templomot nemcsak belül, de kívül is freskók díszítették. Ezek legtöbbje elpusztult, csupán a déli külső falon maradt meg néhány töredék. A 17. században a hajóban és a szentélyben bibliai idézeteket festettek fel, ezek ma is láthatók, ezekről tárlatvezetés során bővebb információt kaphatunk. 

A belső berendezést Klonfár János egyházművész tervei alapján, az 1979–1981-es felújítás részeként készítették el. A szentélyben függesztették fel Szent Péter képét, amit 1801-ben festett Michl Márton, aki Maulbertsch tanítványa volt. Az oltár, a sediliák és a keresztelő kút alja tölgyfából készült, mindhárom Gellért Károly őriszentpéteri fafaragó művész munkája. A keresztelő tálat és a kancsót Németh János zalaegerszegi keramikus készítette, a feszület az ugyancsak zalaegerszegi Szabolcs Péter szobrászművész alkotása. A templom a XIII. századi falusi templomaink egyik legértékesebb képviselője.

A templom körül (a cinteremben) sírok láthatók.

Őriszentpéter rendezvényei egyre ismertebbek a régióban. Számtalan olyan fesztiválon vehetünk részt, melyeknek már kialakult hagyománya van. Ilyenek a Virágzás napjai (Művészeti programok Pünkösdkor, hagyományosan 1994 óta - www.viragzasnapjai.hu -), Hétrétország (A Szerek és Porták Köztiválja augusztusban - www.hetretorszag.hu-),   Őrségi Vásár, Őrségi Tökfesztivál (szeptember).

Aki szeretné kipróbálni a kézműves tevékenységet, érdemes meglátogatnia Róka Katalin fazekasnőt, aki szívesen beavatja vendégeit az agyagformálás rejtelmeibe. Mindenki próbára teheti kézügyességét, ellesheti a korongozás csínját-bínját. (Cím: 9941 Őriszentpéter, Kovácsszer 72.; Tel.: +36 70 337 9142; E-mail:fazekasno@gmail.com, Web: www.fazekasno.hu; E-mail: fazekasno@gmail.com)

Úton Pityerszer felé 

Meseszer, Szalafői Meseház gyermekeknek – remek családi program

„Meseszer”, helyszíne Szalafő, azonban ez a „szer” a mesék szülötte, az osztrák, szlovén, magyar hármas határ közelében. Kialakításakor mérvadó volt az Őrség szellemisége, a táj érdekes és egyedülálló építészeti, néprajzi jellege is. Visszaköszönnek a természeti értékek, az egyes dombokat, az üde, zöld réteket kisebb - nagyobb patakok szelik át. A vidéket végtelen, fenyő és bükkerdő veszik körül. A különösen védett területeken ritka növény és állatfajok élnek. pl. tőzeglápok, fekete és vörös áfonya, boróka, fekete gólya, nyest, nyuszt, különleges lepkefajok. Kézműves foglalkozásokon ismerkedhetünk a népi hagyományokkal, belekóstolhatunk a népi mesterségekbe.

Melléklet 24.: Meseszobor, babszem Jankó

Melléklet 25.: Meseszer, Meseház

Az Őrség leghíresebb népi műemlékegyüttese, a Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes (Szalafő, Alsószer 36, 9942) a falu legfőbb nevezetessége, az Őrség kulturális örökségét őrzi, a hagyományos népi faépítészetet és az itt élők életmódját mutatja be. Három porta épületein, berendezési tárgyain keresztül bepillanthatunk az egykori őrségi ember mindennapjaiba. Itt látható az egyetlen megmaradt - eredeti helyén lévő - jellegzetes őrségi lakóépülettípus, az úgynevezett kerített ház. A pityerszeri népi műemlékegyüttes épületei a helyiek fortélyos ősi tudását is bemutatják. Tárlatvezető segítségével fejthetjük meg, hogy működött az önellátó porták rendszere a víznyerő hellyel, biovédelmű éléskamrákkal (macskalyuk) és a haszonállatok melegének többcélú hasznosításával.

Vezetett sétánk során - melyre igényünket ajánlott előzetesen bejelenteni - választ kapunk arra a kérdésre is, hogy melyek az őrségi népi építészet elemei? Megtapasztalhatjuk, mely anyagokat és mely módon használtak fel, építettek be, mitől válnak jellegzetessé az itt látható épületek. Az Őrségben a 19. század közepe felé kezdték el tömegesen beépíteni a helyben található, jó minőségű agyagból égetett téglákat, a tetők fedésére pedig a cserepet. A téglaházak jellemző építészeti eleme a kiugró rövid előtornác, az ún. kódisállás, ahol a vándorok, a „kódisok” húzódhattak meg éjszakára vagy az eső elől.

Választ kapunk arra, hogy milyen volt a helyiségek elhelyezkedése eleinte. Melyik épületrész kapta a központi szerepet? Eleinte a helyiségeket egy vonalban (szoba, konyha, kamra, ólak) helyezték el. A társasági élet központja a konyha volt. Kezdetben a füstöskonyha kemencével és főzőpadkával. A füst csökkentésére alakították ki a mászókéményes tűzhelykombinátokat, amiket gyakran összekapcsoltak az ennek eredményeként úgyszintén a konyhából fűtött, szobai cserépkályhákkal.

Választ kapunk arra is, hogy „fejlődött a házak szerkezete”, a tevékenységek figyelembevételével. Az L alaprajzú, ún. „hajlított házakban” a gazdasági épületszárnyat (kamra, istálló, pajta) a lakóépület végében, arra merőlegesen helyezték el. A legjellemzőbb háztípus az ún. „kerített ház”, ahol az udvart a lakó- és a gazdasági épületek U alakzata fogja közre, a negyedik oldalt pedig kerítés zárja le. 

Tudnunk kell azt is, hogy ez nem őrségi magyar sajátosság, északabbra az osztrákoknál is megtalálható.

Melléklet 26.: Szalafő, Pityerszer Népi Műemlékegyüttes (kerített ház, tiszta szoba) 

A porták legszembetűnőbb épületei a nagy, külön álló szénatároló pajták, köztük a falazott téglapilléreken álló, deszkázott falú lábaspajták. Az önálló kamraépület neve kástu.

Fák, fák, fák nyomában 

A műemlékegyütteshez vezető úton és a területén az Őrségben termesztett növényeket, illetve a terület állatvilágát is megtekintheti.

Melléklet 27.: Csörgőalma gyümölcsöskert

A Csörgőalma gyümölcsöskert az Árpádkori templom mellett található.– A Csörgőalma Gyümölcsöskert azokat a régi, helyi, őrségi, vendvidéki, hetési – szerencsére még meglévő – gyümölcsfajtákat mutatja be, amelyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az időjárás szeszélyeinek, s ízletes, zamatos gyümölcsöt érlelnek. A kaszálógyümölcsösök nagyon sok régi fafajtát őriznek. A fák többsége elöregedett, hamarosan kipusztulnak, ki is halhat egy-egy fajta. Lassanként helyüket átveszik az intenzív néhány tulajdonságra nemesített gyümölcsfajták. Érési idejük széthúzódó, felhasználási lehetőségük gazdag: pálinkát, gyümölcslevet, befőttet, lekvárt, süteményt, ecetet, aszalványt készítettek a gyümölcsökből. Az őshonos fajták ellenállóak, nem kell permetezni őket, jól bírják a helyi talaj- és éghajlati viszonyokat. Általában periodikusan teremnek, egyik évben nagyon bő terméssel örvendeztetnek meg, máskor alig pár kosárnyit tudnak összegyűjteni róluk. Őseink a fákat megbecsülték, gondozták, ápolták, ifjították, oltották, újratelepítették. A kis fák 2-3 évi iskolázás után kerülnek kiültetésre a bemutató kertbe, amely az őriszentpéteri Árpád-kori templom mellett található. A fajták felkutatása és begyűjtése folyamatosan történik a Nemzeti Park munkatársai által, akik kérésre oltóvesszőket tudnak biztosítani.

A Pityerszeri Népi Műemlékegyüttes területén található az "Élet a kaszáló gyümölcsösben tanösvény", mely egy rövid séta keretében bejárható. Régi, őrségi gyümölcsfajtákat mutat be, valamint megismertet egy őrségi porta állatvilágával, a környék jellemző lepkéivel és gyógynövényeivel. Az ismeretszerzést interaktív elemek segítik. Kaszáló gyümölcsösök, ahogy a nevük is utal rá a gyümölcstermés mellett szénát is szolgáltatnak a jószágnak, a kaszálás, széna lehordás következtében pedig értékes növényeket őriznek. Májusban az agárkosbor, sömörös kosbor virít a fák alatt, októberben az őszi kikerics színesíti a gyümölcsösök alját.

Melléklet 28.: : Pityerszer " Élet a kaszáló gyümölcsösben tanösvény" pihenője

Az Öreg Tölgyfa (Szalafő, Gatter Fogadó udvara) a Gatter Fogadó udvarán található. Vas megye egyik legöregebb kocsányos tölgyfája. Úgy tartják, hogy az életkora több mint 400 év, a kocsányos tölgy kerülete 558 cm, magassága 27 m, a törzsét 6 emberéri körbe.

Szalafő Életfája - a település központjában a Jégverem közvetlen közelében található.

Melléklet 29.: Az "Élet fája", Szalafő További tanösvények Szalafőt érintve, melyeket érdemes kipróbálni, teljesíteni

 A természetkedvelők követhetik a Szala menti tanösvény útvonalát (3,8 km hosszú túra Szalafő központjából indul és Őriszentpéteren át, a Nemzeti Park keserűszeri vendégházánál ér véget). Csak gyalogosan járható a Szala (Zala) mentén, ahol a látogatók a folyóvizek és vízpartok élővilágával ismerkedhetnek meg). A Felsőszeri tanösvény (1,7 km hosszú túra) a Szalafő-felsőszeri buszmegállótól Szalafő–Pityerszerre vezet; állomásai az Őrség népi építészetének sajátosságait mutatják be. A felsőszeri rész akár autóval is bejárható, (a Pityerszerre átvezető szakasz csak gyalogosan)  és a Körtike tanösvény (6,2 km, a környék jellemző élőhelyeit, természeti értékeit mutatja be. Csörgőszerről indul Pityerszerre. (Gyalogosan, kerékpáron, szekéren járható be.)

Melléklet 30.: Információs tábla - Felsőszeri tanösvény

A „Tanösvények, a gyalog és kerékpár útvonalak” az Őrségi Nemzeti Park honlapján részletesen megtekinthetők

A Szalafő-Pityerszeri Őrségi Népi Műemlékegyüttestől egy rövid, mintegy 800 m-es sétával (8-10 perc) megérkezünk az Őrségi Nemzeti Park Bölény rezervátumához (Szalafő). Ez egy elektromos kerítéssel leválasztott terület, közvetlenül az Őrségi Népi Műemlékegyüttes mögött elkerítve, mely biztosítja a szabadságot a kihalófélben lévő kaukázusi bölények számára. Az Őrségben látható bölények attól nagyon különlegesek, hogy az egyetlen kaukázusi bika utódaitól származnak.  Melléklet 31.: Túrajelző táblák 1. 

Mellákéet 32.: Túrajelző táblák 2. 

Pityerszerről a régi, zsúpfedeles házaktól egy kellemes sétával juthatunk el azokhoz  a portákhoz, melyek az "Őrség „fekete aranyának” feldolgozásával foglalkoznak. Ilyen rövid sétát tehetünk többek között a Batha-portához (Felsőszer, 15/A 9942) – az ŐRSÉG fekete kincsét felfedezni. Szoó Gellért cukrászmester (G&D Kézműves Cukrászda, Salgótarján) az Őrségben tett látogatása során itt találta meg azt az összetevőt, mely a „Magyarország tortája 2016 versenyen a torta-kreációjának összetevője, illetve névadója lett, mely a siker alapja volt ahhoz, hogy az „Őrség zöld aranya" torta elnyerte az országtorta megtisztelő címet. Az Őrség zöld aranya nem szerepel minden cukrászda, kávéház kínálatában napjainkban, de aki rátalál, csak ajánlani tudom, hogy kóstolja meg, hisz rendkívül érdekes és frissítő az ízvilága. Az Őrség zöld aranyának nagy rajongója vagyok, így mindenütt keresem, hogy mesélhessek róla a társaságom tagjainak, így örömmel fedeztem fel Szegeden szeptemberben a REÖK Kézműves Cukrászda kínálatában. 

Melléklet 33.: Információs tábla ( Felsőszer),-  Batha Porta - Az év országtortája - Az Őrség zöld aranya, 2016

Hagyományos olajütés bemutatása a Batha-portán

Az olajpréselést nemcsak megnézhetik, de részt is vehetnek benne az ide látogató vendégek. A közös erővel kisajtolt olajat, illetve a porta többi termékét is, a kemencében sült friss, ropogós kenyérrel kóstolhatják meg a kedves vendégek. A bátrabbak kupicából nyakolajat is kóstolhatnak. Az együttesen kipréselt olajat és annak pogácsáját a vendégek részére természetesen, mint eddig is kérésre palackba töltik, és ezt magukkal vihetik a jól elvégzett munka gyümölcseként.

A bemutató és a kóstoló ideje alatt az érdeklődők megismerkedhetnek a Szalafői Tökmagolaj préselésének történetével.

Az olajkészítés (olajütés) a malmokban szokott történni, amelyek rendszerint fel voltak szerelve erre szolgáló külön berendezéssel. Szalafő lakossága azonban nem malomba, hanem Jakosa Antal „olajsajtolu”-jába hordta a tökmagot olajütés céljából. Az olajsajtoló berendezés négy lényeges részből állt: 1. az őrlü vagy darálu (őrlő vagy daráló), 2. a gyuru (gyúró), 3. a piritu (pirító) és 4. a sajtolu (sajtoló). A szárított tökmagot a családonként rendelkezésre álló egész mennyiség kiköpesztése után egyszerre vitték a sajtolóba, többnyire vállra vetett zsákban. Ugyanekkor az olaj számára a várható mennyiség szerint egy vagy több olajos kannát, esetleg üveget is vittek magukkal. Az elkészítésnek négy fázisa volt, melyek a következők: darálás vagy őrlés, gyúrás, pirítás és sajtolás. A daráló („darálu”) leőrölte a tökmagot. A kész őrlemény mindjárt a gyúróba („gyuruba”) került. A gyúrást egy fateknőben végezték. 8 liter tökmagliszthez kb. 1 liter 70—80 Celsius-fokos vagy még forróbb vizet öntöttek, majd 10-15 percen keresztül addig gyúrták „markos kézzel”, míg az zöld színű kásává nem változott. Majd a kása a pirítóba („pirituba”) került, ahol megpörkölődött. 1 kg kása pirítása kb. 10-15 percbe telt. A pirítás az egész eljárásnak a legfontosabb mozzanata volt, mert az olaj minőségét erősen befolyásolta. Az olajütés utolsó művelete a sajtolás volt, amely a sajtoló („sajtolu”) segítségével ment végbe. Ezzel sajtolták, nyomták ki az olajat a kásából. 1 kg kása kisajtolásából kb. 4 dl olajat nyertek.

Ennek az eljárásnak a megismerése azért fontos, mert a fenti adatok, folyamatok, felhasználási formák 1940-re datálódnak, ami azt jelenti, hogy Szalafőn, mintegy 80 éves múltra tekint vissza a tökmagolaj készítés, mely a mai napig a hagyományos, eredeti eljárás és mértékegységek szerint megy végbe, úgy, ahogy azt a jelenlegi olajütők szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták, még gyermekkorukban. A titkokat, családi recepteket pedig őrzik és a mai generációk törekszenek arra, hogy ezt a tudást átörökítsék, a láncolat ne szakadjon meg.

A tökmagolaj felhasználása nagyon sokrétű, hiszen salátákhoz, süteményekhez, egyéb étkekhez, mint pl. a palacsinta, málé, pogácsa is használták ízesítésre. Érdekes ízének, aromájának és illatának köszönhetően közkedvelt vendége volt az ünnepi és a hétköznapi étkezéseknek egyaránt.

A népi gyógyászatban kiváló gyógyír a különböző emberi, de állati „nyavalyákra”, vesebántalmakra is. Ezeken felül a háborúban még világításra is használták a tökmagolajat.

A tökmagolaj készítés hagyományát a Batha Család tagjai is őrizték és adták tovább, így a Család egyik célja az életben, hogy tovább örökíthessék mindezt gyermekeik számára, szemünk előtt valósul meg, hisz fontosnak tartják megajándékozni a sajtolás élményével a betérő látogatókat. A Batha Portát felkereshetik a nyitott porták programokon is, de van lehetőség előzetes bejelentkezésre, időpontfoglalásra csoportoknak, vagy épp családok, baráti társaságok, gyerekcsoportok részére is. Elérhetőség: Batha Judit és Pál, 9942 Szalafő, Felsőszer 15/A ; +36 20 534 29 31; orsegimagolaj@gmail.com)

Az Őrségi Ízek Portáját (9942 Szalafő, Papszer 22.) 2014-ben nyitotta meg a Horváth család azért, hogy az Őrség jellegzetes ételeit, azok elkészítését megismertesse az idelátogatókkal. Ez a porta is várja a nyitott napokon kedves vendégeit, vagy élhetünk az előzetes bejelentkezés lehetőségével, mely során a falusi vendégasztal keretében alkalmunk van betekinteni a helyi ízek világába, az itt élő emberek hétköznapjaiba. A család lakáséttermet is üzemeltet, ahol autentikus ételekből összeállított menüsorból választhatnak a vendégek.

Az őrségi ételek közül kihagyhatatlan kóstolnivaló az őrségi hajdinaleves, a tökös-mákos rétes és a dödölle.

Melléklet 34.: Dödölle, jellegzetes burgonyás őrségi specialitás (Fotó: orseg.info) 

Második napunk kalandozása a Magyarszombatfa (Gödörháza) - Velemér útvonal irányában folytatódik

Útközben elhaladunk Bajánsenye, Kercaszomor határmenti falvak mellett, melyek adottságai, érdekességei akár egy félnapos programot is kínálnak nekünk. 

Bajánsenye az Őrség szlovén határmenti települése, mely a történelmi Őrség régi települése, az eredeti 18 történelmi őrségi település közül 4: Őrbajánháza, Senyeháza, Dávidháza és Kotormány egykori településekből, egységesítéséből keletkezett.

Bajánsenyén harangláb? Igen, a bajházi harangláb

A település a Kerka menti „őrállók” fontos települése volt. A terület bizonyára része volt az avar birodalom nyugati határvidékének, mert itt húzódott az avar limesnek nevezett gyepűrendszer. A későbbi magyar gyepű ennek az avar gyepűnek a felújításával jöhetett létre. Talán ezzel függ össze, hogy a falu nevében szereplő Baján szó az egyik legismertebb avar uralkodó neve. A Baján név a török nyelvekben "gazdag" jelentést hordoz, a magyar vagyon szó rokona. A falu neve származhat a környéken ma is élő Baján nevű magyar családtól is - de ők is élhetnek itt az avar kor óta.

A XX. század fordulójának idején épületeinek nagy része boronafalú, zsúpfedeles épület volt, ezekből ma már alig látunk valamit. A régi szeres településből ma már szinte teljes egészében utcás település lett, igen kevés régi épülettel.

A község szülöttje Nemesnépi Zakál György, aki az Őrség őrnagyaként az első tudományos leírást állította össze az Őrségről. A senyeházi református egyház és iskola szervezőjeként és építőjeként is ismert. Műve, az „Eőrséghnek Leírása” - melyet a Magyar Tudományos Akadémia őriz -, napjainkban is kapható modern kiadásban.

Látnivalói közül ki kell emelni a Bajánsenyei Református Templom (Senyeházán) épületét (1803), mely klasszicista stílusú templom, főbejáratát faragott zsoltármotívumok díszítik. Kertjébe 1895-ben 4 hársfát ültettek, Árpád vezér, István király, Kossuth Lajos és Ferenc József emlékére. (Ma már csak 3 fa látható, a Ferenc József fa elszáradt.) Ezek közül a Kossuth-fa az, amelynek hársfa csemete törzsébe belemetszették Kossuth Lajos nevét – a felirat azóta hatalmas betűkké tágult. A helybéliek minden márciusban körülállják, és koszorút helyeznek el tövében. A lelkészi hivatalban értékes iratanyag található az Őrség múltját illetően. A körzeti általános iskolában helytörténeti gyűjtemény látható.

A faluban látható harangláb eredetileg nem itt állt. Az ide épített harangláb, Bajházi Harangláb névre hallgat. Története az őriszentpéteri katolikus templomhoz kapcsolódik. Az 1700-as években amellett állt egy harangláb, melyet egy freskótöredéken fedeztek fel, az őriszentpéteri templomban. Ennek a haranglábnak a hű mása épült fel Bajánsenyén, a kápolna 20 éves évfordulójára. A kizárólag fából készült, tizenegy méter magas, fazsindellyel fedett haranglábat Eigel Péter készítette el.

A faluban foglalkoztak szőlőtermesztéssel. Főleg a dávidházi és a senyeházi családoknak voltak itt szőlőik. Az egykori szőlő-hegyek közül ez őrizte meg leginkább eredeti jellegét, a telkek mintegy felén még ma is termesztenek szőlőt.

Kercaszomor és Bajánsenye közös szőlőhegye a Kis-hegy, melynek legmagasabb pontjáról szép a kilátás. A Kis-hegy hegykönyve az 1800-as évektől tartalmaz bejegyzéseket. 2005. augusztus 5-én kopjafát állítottak itt a régi szőlősgazdák emlékére. A dombon áthalad a Dél-dunántúli Kék túra útvonala. 

Bajánsenye egy 40 hektáros, erdővel szegélyezett tóval büszkélkedhet, amely a Kerka patak felduzzasztása útján jött létre, az Őrség legnagyobb tava. (Bajánsenye-tó). A tóban fürödni nem lehet azonban kitűnő sporthorgász-tó. Került már ki a tóból 30kg-os ponty, 50 kg-os harcsa, 120 centi hosszú fogas, vagy 32 kg-os amur. Mivel a tóban csak sporthorgászatra van lehetőség, azaz a halakat minden esetben vissza kell engedni, bárki újra megküzdhet ugyanezekkel a nagy halakkal. Aki haza is akar vinni néhány halat vacsorára, az a szomszédos szakboltban vásárolhat magának. Aki a főzéssel sem akar bajlódni, az a már elkészített halételek között is válogathat a Berek-étteremben, vagy a Határ-csárdában.

Tovább a haranglábak nyomában – Kercaszomor

Bajánsenyéről a Fő út mentén a másik határmenti településre indulunk tovább. Korábban külön település volt Kerca és Szomoróc, ma Kercaszomor névre hallgat. 

A Fő útról az egykori Kerca területén érünk be a faluba. Középkori eredetű a település, mely úgy is ismert, mint a "Legbátrabb falu" ("Communitas Fortissima").   Ezt a címet az Országgyűlés adományozta Kercaszomor lakóinak, a falujuk Magyarországhoz tartozása érdekében indított, 1920-as fegyveres felkelésben tanúsított bátor magatartása előtt.

Szomoróc szülötte az Őrség költője, Kapornaky Gyula (1914-2001), aki mintegy hét évtizeden keresztül írt, verselt az Őrség varázsáról. Akinek kezébe akad valamelyik verseskötete, még jobban átérzi az Őrség hangulatát, ezt a nem mindennapi varázslatot. 2018-ban megjelent KAPORNAKY GYULA ötödik verseskötete, mely a  "KÖKÉNYVIRÁG VAGYOK", Az Őrség költőjének csokrokba gyűjtött verseit tartalmazza. (A verseskötet kiadója: KERCASZOMOR ÖNKORMÁNYZATA 2018). Ebben a kötetben a 117. oldalon olvasható az a vers, melyben aggódik szeretett  Őrségéért, megfogalmazza véleményét az Őrségbe látogató turistákról, ugyanakkor bízik a tájegység erejében, varázsában.

JÓ NAPOT, ŐRSÉG! 

Fölfedeztek, megbámultak, 

sok nyoma maradt a múltnak, 

Veleméren, Szentpéteren 

és Szalafőn: Pityérszeren. 

Írtak rólad sok jót, szépet, 

megcsodálták szép vidéked. 

Sok városi itt ver tanyát, 

Őrségben lelve nyugalmát. 

A tévé is mutogatva 

világolt a „Szala-partra”. 

Aprófalvak kopnak, fogynak, 

az ifj aink batyut fognak, 

s búcsút intve e szép tájnak, 

más világok felé vágynak. 

Szemükben őrségi béke, 

hazajönnek vendégségbe… 

…Özönlenek a turisták, 

ajtóinkat nyitogatják, 

s viszik, hordják, mi vihető: 

cserépkorsó, vasserpenyő, 

fészer alól öreg kerék, 

háromlábas bográcscserép, 

mángorlófa, rokkant rokka 

kerül városi polcokra. 

…Változik a táj orcája: 

új idő kozmetikázza; 

sok-sok barát körülfogja, 

s lesz köztük e tájnak foglya! 

– Jó napot, szép őrségi nyár! 

Erdődben kakukk rikkant már, 

s hajnalban füttyent a rigó: 

maradj csodásan virító! 

(Kapornaky Gyula)

Az egykori Szomoróc területén áll, az 1877-ben épített rendkívül ritka, egyágasos református harangláb. Érdekessége az is, hogy „Ágasát” egyetlen tölgy rönkből faragták ki. Ez talán az egyik leggyakrabban felkeresett harangláb történelmi vonatkozása miatt. A boronafalú műemlék harangláb négy harangoszlopát hevederek kötik össze, ferde kötések erősítik meg. A szoknya cseréptetővel fedett. Középen lévő egyetlen oszlop biztosítja a harang felfüggesztését. Eredeti harangját az első világháború alatt hadi célokra elrekvirálták. A falu lakossága már a jugoszláv megszállás éveiben (1920–1922) gyűjteni kezdett új harangra. Az új harangot még 1922-ben megrendelték. A Sopronban 35.822 koronáért öntött harang felirata: „Jugoszláv uralom alóli felszabadulás emlékére szerezte SZOMORÓCZ község lakossága 1922. évében.” (A szomoróci felkelésre emlékeztet.) A harangot vasúton szállították Sopronból Dávidházáig, onnan fogattal Szomorócra. A harangot a Magyarországhoz visszatérés első évfordulóján, 1923. február 9-én szentelte fel Horváth Ferenc plébános és Hódossy Ferenc lelkész. (GPS: 46.783838, 16.324958)

A kicsiny település, Kercaszomor őrzi a schengeni határnyitás örömére felavatott "Hello, szomszéd" feliratos padot és a békeoszlopot, melyet a magyar-szlovén határon avattak fel. A Padból mindössze 3 van az országban: Aggteleken, Szentpéterfán és Kercaszomoron. 

A Kerca Biofarm – egy családbarát lovasfarm, nemcsak lovasoknak, a Kerca–patak partján, az Őrségi Nemzeti Park szívében, közel Őriszentpéterhez, közel a szlovén határhoz. Aki nem lovagol, lovaskocsikázva fedezheti fel a tájat. Kercaszomori tanösvények további túralehetőséget kínálnak. Ha elég energiát érzünk magunkban, teljesíthetjük mindkét távot, így a Szomoróci tanösvény a Fürge cselle tanösvény kombinált körtúrára nyújt lehetőséget.  A „Fürge cselle tanösvény” a községből kiinduló tanösvény a Kerca patak környékének élővilágát, a rétek és az erdők növényzetét, valamint gazdag lepkefaunáját mutatja be. Csak gyalogosan járható be. A tanösvény hossza: 3,2 km. A „Szomoróci tanösvény”: A település épített örökségét bemutató tanösvény, 3 km hosszú és a szlovén határnál végződik. Bejárható gyalogosan, kerékpárral és autóval. Ezt a tanösvényt bejárva Szomoróc jelenét és múltját tekinthetjük át. A tanösvény Kercaszomor főutcáján halad egy kiágazással a Pusztatemetőhöz és a Szent Vencel templom romjaihoz. A 3 km hosszú tanösvény Kerca és Szomoróc határáról indul; végpontja a falu szélén túl, a szlovén határon van. Autóval, kerékpárral, gyalog egyaránt járható. Állomásai: 1. a tanösvényt bemutató, térképes tábla; 2. Kercaszomor, „A legbátrabb község”; 3. a Szent Vencel templom és Szentviszló falu maradványai; 4. református harangláb; 5. tűzoltókocsi; 6. sökfás temető.

Melléklet 35.: Információs tábla "Szomoróczi tanösvény

A mai napig honos mesterség az Őrségben – fazekasmesterség

Magyarszombatfa, a gerencsérek földje

Kercaszomor, Szomoróci Haranglábtól mintegy 10-15 perc autóút után (9,1 km) érkezünk meg Magyarszombatfára, mely az Őrség déli részén egykor a ”Tótsági járáshoz” tartozott. Lakói magyarok, akik évszázadok óta az „őrségi agyag” megmunkálói, a mai napig űzik a fazekasmesterséget. Munkáikat a Magyarszombatfai Fazekasház (Helyszín: Magyarszombatfa, Fő u. 52/a Telefon: 94/544-003) őrzi. A 19. századi, borona falú, népi műemlék lakóház állandó kiállításán a hagyományos paraszti élet bútorait, használati tárgyait, valamint a gerencsérek munkaeszközeit és a boglyakemencét is megcsodálhatjuk. A három helyiségből álló lakóépület szobája és füstös konyhája a szegényparasztok mindennapjaiba enged bepillantást, míg az épület kamrájában rendezték be a fazekasműhelyt. A házat 1974-ben állították helyre, majd 1996-ban újították fel. A fazekasmesterek ma már nem szekerekre rakják a saját szükségleten felüli árut, cserekereskedelem útján árulni azt, hanem a műhelyeikben fogadják az idelátogatókat, kézműves foglalkozások keretében tanítják a mesterség iránt érdeklődőket, zsűrizett termékeiket bemutatásra, eladásra kínálják az Őrségben, az országban és a határon túl rendezett kézműves fesztiválokon és rendezvényeken.

A fazekasok legnevesebb utódai ma is Magyarszombatfa és Gödörháza környékén élnek.

A gerencsérek mesterségébe Magyarszombatfán Czúgh Zsuzsanna fazekasnő (9946 Magyarszombatfa, Fő u. 21/A.; Tel.: 94/444-189), Albert Attila (9946 Magyarszombatfa, Fő u. 21./B, Tel.:94/444-022, Web: www.albertkeramia.hu), Vörös Gábor (9946 Magyarszombatfa, Fő u. 44.; Tel.: 94/444-207) vagy éppen Tóth János 9946 Magyarszombatfa, Fő u. 65.; Tel.: 94/444-033) fazekasmesterek lelkesen avatnak be bennünket. Az Őrségben Magyarszombatfa az a település, ahol bátran bekopogtathatunk a portákra, a fazekas feliratos házaknál mindenütt szeretettel várnak bennünket.

Az idelátogatóknak érdemes egy rövid időt a Czúgh János emlékszoba (Magyarszombatfa, Fő út 24.) tárgyainak szentelni. Az Őrségből származó Czúgh család ősei apai és anyai ágon is több nemzedéken át űzték a fazekasság mesterségét. Az országban elsők között kapták meg a Népi Iparművész címet. Czúgh János hagyatékából, a családtagok személyes tárgyaiból, és a mester 1937-1964 között készült munkáiból jött létre a magángyűjtemény. Látogatható: május - szeptember, csütörtök, péntek szombat 15-18 óráig. A látogatáshoz előzetes időpont egyeztetés szükséges: +36-30-621-7533.

Gödörházi Műemlék Harangláb (Magyarszombatfa, gödörházi falurész)

A központtól mintegy egy-másfél kilométerre, délkeletre fekvő Gödörháza (Velemér irányában) a Magyarszombatfára jellemző utcás települési alaprajzzal szemben szórvány település képét mutatja, ahol a házak egymástól elszórtan, kisebb bokrokban helyezkednek el. A gödörházi falurészen álló református harangláb, mely 1790-ben készült, országos műemléki védettséget élvez. A pankaszi után ez a legrégebbi harangláb az Őrségben. Helyreállítására először az 1970-es években, majd 1998-ban került sor. A szoknyás, fazsindelyes épületet egy nemesnépi ácsmester készítette. A fa-harangláb talpakra épült, a négyoszlopos harangláb talpait, a "szoknya" sarokoszlopait tartó talpkoszorúba csapolták. A torony oszlopait felül koszorú fogja össze, erre támaszkodnak a toronysisak szarufái. A sisak alatt található a harang. Magasságát császári rendelet korlátozta.

Melléklet 36.: Gödörházi harangláb, előtte a "Sárgaliliom Tanösvény" információs táblája

Magyarszombatfa és Velemér (Velemér és Magyarszombatfa) között vezeti át az érdeklődőket, a Belső-Őrség természeti és kulturális értékeit bemutatva a Sárgaliliom Tanösvény. Hossza: 6,2 km. Ez az egyik legnépszerűbb tanösvény 2003-ban került létrehozásra. Névadója a sárgaliliom, az Őrség kiemelkedő szépségű növényritkasága, amelynek egyik legnagyobb állománya e vidéken található. Amennyiben Velemérről indulunk, az útvonal első hat állomása Velemér községen keresztül halad, különösebb túrafelszerelést nem igényel. Velemér és Gödörháza között a Kék túra jelzését földúton követi, így javasolt, hogy erre a terepre alkalmas lábbelit vigyünk. Gödörházától ismét aszfaltos úton haladhatunk tovább. A tanösvény 11 állomása a következő: 1. Információs, általános ismertető tábla az Őrségi Nemzeti Parkról; 2. A tanösvényt és annak teljes útvonalát bemutató tábla; 3. A veleméri Szentháromság-templom; 4. A helyi népi építészet legszebb példái; 5. A Szentgyörgyvölgyi-patak élővilága; 6. A nedves rétek állatvilága; 7. A kisparaszti gazdálkodás; 8. A száraz kaszálórétek világa; 9. A láprétek növényvilága; 10. A gödörházi harangláb; 11. Fazekasság - Magyarszombatfa

Velemér Magyarország nyugati határán, a Vendvidék, a Vasi-Hegyhát és a Zalai-dombság által határolt háromszögben, a Hetés tájegység északnyugati szegletében lelhető fel. Az Őrség legkisebb lakosú falvaihoz tartozik. (74 fő).

A völgyet, amelyben Velemér (Magyarszombatfával és a hozzá csatolt Gödörházával egyetemben) megtalálható, a reformáció óta Zürich-völgynek is nevezték. Ma is gyakran említik Belső Őrségként, ami annak az emléke lehet, hogy nem a Szalaőrök vidékéhez, hanem a Kerka köré szerveződő őrséghez tartozott.

A településen átfolyó kis patakocskát korábban Velemér-pataknak nevezték, a mai térképeken Szentgyörgyvölgyi-patak néven azonosítható. A Lendva és Kerka patakok segítségével a szlovén vízgyűjtő területhez tartozik, a Mura vizét táplálja.

Velemér ókori, középkori történelme összefonódik a gyepűk és a Szentháromság-templom történetével, mely a Sárgaliliom tanösvény 3. állomása.

„Írott forrásainkban a 13. század végétől bukkan fel változó neveken: temploma után esetenként Szenttrinitás-ként említik, de mellette használatos volt a Velemér elnevezés is (1268-ban Velemér, Sancta Trinitas, 1273-ban Velemyr, 1601-ben Zent Trinitas, 1734-ben Velemér).”

A veleméri, a 13. századból ránk maradt, a Szentháromság római katolikus plébániatemplomot a fények templomának is nevezik. Kis hazánk 7 legrégebbi templomának egyike, melynek majd 750 éves freskói páratlan értékűek.

Melléklet 37.: Veleméri Szentháromság templomNapfordulók idején varázslatos fényjelenségek jelennek meg egy-egy képmezőn. A misztikus jelenség tudatos építészeti és festészeti összmunka eredménye. Velemér jelentős műemléke már messziről látható, hogy a dombon, a Papréten emelkedik. A Szentháromság tiszteletére szentelt, gót templom egyhajós, nyugati tornyos (azaz keletelt), a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült katolikus templom. A templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János – aki 1330 körül Radkersburgban született - festette 1377-1378-között. Ezek a freskók a legkorábbi magyarországi művei. A reformáció itteni irányzata nemcsak a szentek tiszteletét, de képzőművészeti ábrázolásukat is elveti, emiatt a faliképeket az országos gyakorlatnak megfelelően lemeszelték. A reformáció idején a falu reformátussá lett, az ellenreformáció során a lakosság református maradt, a templomot 1732-ben átadták a katolikus egyháznak. A hívek nélkül maradt épület állapota leromlott, kis híján el is pusztult. Az 1825.évi jelentés szerint még a kő berendezéseket is széthordták. A beszivárgó esővíz, a falról lemosta a mészréteget, majd a század második felében a templom sokáig tető nélkül állt és a hajójában fák nőttek. Gózon Imre, Szentgyörgyvölgy református iskolamestere fedezte fel a mészkő alól előbukkanó freskókat és azonnal értesítette Rómer Flórist, a magyar műemlékvédelem atyját, aki 1863-ban felkereste Velemért. A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták. A tetőzetet leszámítva, amely az eredetinek megfelelően lehet helyreállítva, a kis templom őrzi az 1300-as évek végén megteremtett képét. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is. Ezek után joggal kérdezi az idelátogató, mi maradt meg? Mi látható? A külső homlokzat festéséből semmi. Szent Kristóf ábrázolása a torony melletti homlokzaton, vagy az ajtó feletti timpanon, az Ecco Home torony alatti előtérben, melyeket még Rómer Flóris látott és leírt, teljesen elpusztultak. Megsemmisült a templomban az északi fal felső mezőjének a 12 apostolt hat fülkében párosával másolt képmása, csak lábuk némi részlete maradt ránk. A déli falon a legutóbbi restaurálás bravúrja megmentette Szent Erzsébetnek a diadalív mellett álló alakját, az itt egykor ábrázolt további 3 kép töredékeiből legfeljebb következtethetünk az Árpád-ház egyéb szentjeire. Istvánra, Imrére, Margitra. Szinte teljesen felismerhetetlen a nyugati fal felső képe: Rómer még Szent Mártonnal és Szent Györggyel tudta azonosítani őket. A viszontagságok ellenére birtokoljuk a szentélyben a piktor tördelő önarcképét, Márk evangélista oroszlánját, Máté evangélista angyalának töredékét, János evangélista sas madarát, Lukács ökrének kevés maradványát, az Angyali üdvözlet jelenetét, a lelkeket mérlegelő Szent Mihályt. A diadalíven balról a háromablakos Kálváriát, jobbról a Mettercia, fent az Utolsó ítélet ábrázolását. A hajó északi falának alsó mezejében a királyok vonulását, Szent László és Szent Miklós képmását, a déli falon Szent Erzsébet, a nyugatin a palástos Madonna ábrázolásait.

Melléklet 38.: Veleméri templom freskótöredék (Aquila János: Szent Márk evangélista az oroszlánnal) 

A jelenleg katolikus templomban két mise van évente (Szentháromság napján és augusztus 20-án) a református többségű településen. Ezeken az alkalmakon kívül csak esetenként, például esküvők alkalmával van egyházi szertartás a szép műemléképületben.

Velemérben érdemes az ország egyetlen és egyedülálló mini-múzeumába, a veleméri Sindümúzeumba is ellátogatni (9946 Velemér, Fő utca 7A).

Mitől érdekes ez a múzeum? Az őrségi jelkincs eredetét és a székely írással való kapcsolatát kutatja és mutatja be a Sindümúzeum, amely előzetes egyeztetés esetén látogatható.

A Sindümúzeum többnyire írástörténeti, jeltörténeti vonatkozású gyűjteménye a környéken fellelt őrségi (kisebb mértékben Vas és Zala távolabbi vidékeiről származó) népi bútorokból, használati tárgyakból (főleg cseréptárgyakból) áll. A gyűjtemény különlegességét a mintegy kétszáz népi rajzos sindü (tetőcserép) adja, amelyhez hasonló hazai múzeumainkban nem található. A veleméri sindüket házilag készítették az agyagművességhez jól értő veleméri paraszt-gerencsérek. A sindük különlegességét az adja, hogy a veleméri gerencsérek tetőcserép-készítés közben az ősvallásból örökölt óvó-védő jelképeket is belerajzolták a cserepekbe. Kezdetben virtuális múzeum volt, melyet az Interneten lehetett megtekinteni, de mára egy 35 négyzetméteres állandó kiállítási helyiségben tekinthető meg. A Sindümúzeum tárgyainak bemutatására - állandó, fizetett alkalmazott híján - jobbára csak előzetes egyeztetés esetén van lehetőség.

+1 Egy ráadás túra – Szatta rejtett kincsei autóval, kerékpárral, vagy mint a zarándokok gyalogosan

Szatta község az Őrség legkisebb települései közé tartozik, annak délkeleti részén Őriszentpétertől mindössze 8 km-re. Autóval 10 perc, gyalogosan másfél óra séta alatt megközelíthető. A fő közlekedési útvonalak elkerülik. A községet az Őrségre jellemző rétek, erdők ölelik körül.

Az erdőkre leginkább jellemző a tölgy és az erdeifenyő. Az utóbbi évtizedekben nagy területeken lucfenyvest is telepítettek. Az agyagos talajon dús aljnövényzet alakul ki, az erdők klímája és talaja pedig kedvez a legkülönfélébb gombáknak is.

Népi építészeti emléke már alig lelhető fel, a népi építészetre jellemző ház ma is megtalálható, amely helyi védelem alatt is áll, viszont nagyon hangulatos kicsi település, amelyet erdő vesz körbe. Egykor megyehatár volt, az Esterházy- és a Batthyány-birtokot különítette el az Esterházy-kő – mely az utókor számára ma is jelzi az egykori megyehatárt. Még az 1700-as években rakatta le az Esterházy hercegi család ezt a követ, rajta a hercegi korona és “E” betű.

A településen található "A Túlélés fája" – a 2014-ben az „ÉV FÁJA” versenybe hívott szattai hársfa, melynek története a törökdúlás időszakára nyúlik vissza. Az 1580-as években értek a törökök Őrség területére, 1588-ban lerombolták, felégették Zathát (Szattát). A településen élő életerős férfiak egy része katonáskodott, a többiek pedig elmenekültek, elbujdostak. A törökdúlás alatt a faluban elfogott embereket – elsősorban asszonyokat, öregeket, gyerekeket – nyársba húzták, a mai napig fellelhető a Nyárs völgyének nevezett hely. A legenda szerint a törökök haragja elől egy, a gyermekével együtt menekülő asszony letört egy hársfa ágat és a földbe szúrta az utókor számára. A kis ágacska megtelt élettel, növekedett és élete ma már több évszázadra tekint vissza. A Millennium évében átadott települési címerben is méltó helyet foglal el a fa. Középen áll, egyenesen, büszkén, méltóságteljesen az „öreg hölgy”. Az önkormányzat 2001-ben a törökdúlás áldozatainak emlékére kopjafát állított a hársfa elé és a Túlélés Fájának nevezte el. Szatta település a Szombathelyről a franciaországi Tours felé vezető Szent Márton út egyik állomása. A zarándokút az öreg hársfa mellett halad el, a sokat látott fa az elfáradt gyalogosnak pihenőhelyet és nyugodt körülményeket biztosít az elmélkedéshez és az emlékezéshez. Az elmúlt években a múlt találkozott a jelennel, nem csak szimbólum lett a településen a fa: gyerekcsoportok, családok kedves kiránduló helye, valamint a falu ott tartja majálisait. Az öreg hársfából árad a nyugalom és a megbékélés. Hatalmas koronájának virágzata a településen élőket ellátja a hideg téli napokon gyógyító hársfavirágteával. A régi település helyén álló Túlélés Fája kivívta az itt élők szeretetét, tiszteletét. (Szatta, Ingice utca, a településtől DK-i irányban a Szent Márton út mentén várja a látogatókat. - Faj: Hársfa; Kora: 400 év Magassága: 22 méter; Törzskerület: 440 cm).

Melléklet 39.: A Túlélés fája, a Szattai hársfa ( Forrás: alon.hu) Mi lehet az "őrségi varázslat" titka? A titok nyitja, megoldókulcsa? A helyiek őrző tevékenysége, az ideérkező látogatók nyitottsága az élményszerzésre, vagy valami más? Mi lehet az "őrségi varázslat" megoldókulcsa az ideérkező látogatók számára? Az őrségi utunk alatt érintett értékek felfedezésekor erre kerestem, keresem mindvégig a választ. Igen, a varázslat rejtélyének megfejtéséhez kell a mindenre nyitott látogató, az apró, már szinte elfelejtett értékek helyi őrzése, melyek napjainkban, mikor visszatalálunk hozzájuk, segítenek a modernkori látogatónak „feltöltődni energiával”, miközben visszatérünk a "vad", ősi természetbe és ha csak rövid időre is, de élvezzük azt.

Kalandozásunk során követtük a harangok és az épített értékek (népi és műemlékvédelem alatt álló) útvonalát - barna színnel jelölt pontok-, melyekre 2 önálló napot szenteltünk. Kalandozásunk a természeti kincsek a fák, virágok, rétek, tanösvények sorát is követte (zöld színnel jelölve). Kalandozásunk bővíthettük bármikor a nyitott porták, olajütők, helyi ételeket kínáló éttermek hagyományos ételeivel, az őrségi ínyencségekkel (kék színnel jelöltem). Közben pedig kalandozhattunk aktívan, kézműves tevékenységet végezve (narancsárga színnel jelöltem pl. a fazekasmesterség).

Szívesen invitálom Önöket a kedvenc tematikus útvonalam teljesítésére, amely

Pankasz – Őriszentpéter-Szalafő-Pityerszer-Kercaszomor-Magyarszombatfa Velemér-Szatta útvonal rejtett kincseiből az alábbiakat öleli fel:

:

 (Ez a túraútvonal gépkocsival 1-2-3 nap alatt körbejárható, kombinálható kerékpározással, gyalogtúrával, lovaskocsikázással             

Kedvenc útvonalam mindig tartogat meglepetéseket. Minden túra, látogatás során az Őrség más és más arcát mutatja. Aki egyszer ráérez a varázsára – visszatér. Úgy működik, mint a mágnes, az érzés magával ragad, majd visszahúz.

Az Őrség ideális helyszín azok számára is a kikapcsolódásra, akik a szlovén, az osztrák határmenti területeket, azok nevezetességeit szeretnék felfedezni, hisz a jelenlegi Hármashatár, a közös történelmi múlt összeköt. Melyik irányba is induljak?

Melléklet 40.: Melyik irányba haladjak tovább?

Túraútvonal ajánlatok az Őrségi Nemzeti Park ajánlásában

Az alább ismertetett túrák az Őrség és a Vendvidék jellemző természeti, néprajzi, kultúrtörténeti értékeinek élményszerű megismerését célozzák. Az egyes túrák időtartamának meghatározása átlagos, 4 km/óra menetsebességgel számolva és a látnivalók kényelmes megismerésének igényével történt.

Az Őrségi Nemzeti Park által ajánlott gyalogtúra-útvonalak

1. túraútvonal: Őriszentpéter (KÉK vonal jelzés) - Szalafő-Pityerszer (KÉK kereszt jelzés) - Szalafő-Felsőszer (KÉK karika jelzés) - Kondorfa ( kék vonal) - Bárkás-tó (PIROS vonal jelzés) - Ispánk ( ZÖLD vonal jelzés) - Őriszentpéter
Táv: 33 km
A túra időtartama: 8 óra

2. túraútvonal: Magyarszombatfa - Gödörháza - Velemér (végig a KÉK vonal jelzést, illetve a „Sárgaliliom tanösvényt” követve)
Táv: 7 km
A túra időtartama: 3 óra

3. túraútvonal: Őriszentpéter - Bajánsenye-Dávidháza - Öreghegy - Kercaszomor (végig a KÉK jelzést követve)
Táv: 18 km
A túra időtartama: 6 óra

4. túraútvonal: Apátistvánfalva (PIROS kereszt, és PIROS vonal jelzések) - Zsidahegy (PIROS vonal jelzés) - Zsida ( ZÖLD jelzés) - Hársas-tó (ZÖLD jelzés) - Farkasfa (PIROS jelzés) - Apátistvánfalva
Táv: 25,8 km
A túra időtartama: 9 óra

5. túraútvonal: Kétvölgy (PIROS vonal jelzés) - Kakas-domb (PIROS jelzés) - Hampó-völgy (PIROS háromszög jelzés) - Hármashatár (PIROS háromszög jelzés) - Hampó-völgy - János-hegy (PIROS vonal, PIROS kereszt jelzések) - Kétvölgy
Táv: 25 km
A túra időtartama: 8 óra

6. túraútvonal: Kétvölgy (PIROS vonal jelzés) - Szakonyi-erdő (PIROS vonal, PIROS KERESZT jelzések) - Apátistvánfalva (PIROS KERESZT, PIROS VONAL, jelzések) - Orfalu ( PIROS jelzések)
- Kétvölgy
Táv: 22,4 km
A túra időtartama: 6,5 óra

7. túraútvonal: Őriszentpéter (ZÖLD vonal jelzés) - Ispánk (ZÖLD vonal jelzés) - Lugos patak völgye (KÉK vonal jelzés) - Kondorfa (KÉK vonal jelzés) - Szalafő (KÉK vonal jelzés) – ŐriszentpéterTáv: 25 km
A túra időtartama: 7 óra

Az ŐRSÉGI NEMZETI PARK által ajánlott kerékpártúra-útvonalak
A túrák időtartamának meghatározásakor a látnivalók megtekintését is beleszámítottuk.
1. túraútvonal: Őriszentpéter – Nagyrákos – Szatta – Kerkafalva
– Csesztreg – Nemesnép – Márokföld – Szentgyörgyvölgy –
Velemér – Gödörháza – Magyarszombatfa – Bajánsenye –
Őriszentpéter
Táv: 52 km
A túra időtartama: 6-7 óra
2. túraútvonal: Őriszentpéter – Szalafő – Farkasfa – Orfalu –
Apátistvánfalva – Hársas-tó – Farkasfa – Szalafő –
Őriszentpéter
Táv: 40 km
A túra időtartama: 6-7 óra
3. túraútvonal: Őriszentpéter – Nagyrákos – Pankasz –
Felsőjánosfa – Hegyhátszentjakab – Vadása-tó – Szőce –
Őrimagyarósd – Viszák – Kisrákos – Pankasz – Nagyrákos –
Őriszentpéter
Táv: 43 km
A túra időtartama: 6-7 óra
4. túraútvonal: Őriszentpéter – Nagyrákos – Pankasz –
Kisrákos – Viszák – Ivánc – Csákánydoroszló – Ivánc – Ispánk –
Őriszentpéter
Táv: 44 km
A túra időtartama: 6-7 óra
5. túraútvonal: Őriszentpéter – Őriszentpéter-Baksaszeren át
földúton Kerkáskápolnáig – Magyarföld – Szentgyörgyvölgy –
Velemér – Gödörháza – Magyarszombatfa – Kercaszomor –
Őriszentpéter
Táv: 46 km
A túra időtartama: 6-7 óra
6. túraútvonal: Őriszentpéter (Siskaszer-Templomszer-Keserűszer)
– erdei úton Szalafőig (Templomszer-Pityerszer) – jelzett
turistaúton (?) földúton megközelítve az Őserdő – Farkasfai
elágazó – Szalafő (Papszer-Templomszer-Alszer) – Őriszentpéter
Táv: 26 km
A túra időtartama: 3-4 óra
Ajánlott kerékpártúra-útvonalakA szekeres kirándulásokhoz előzetes bejelentkezés szükséges.
1. túraútvonal: Erdők-mezők rejtekén
A tradicionális őrségi háziállatok megtekintése, szekértúra a legelőkön, közben az Őrség természeti értékeinek bemutatása.
2. túraútvonal: Szekértúra Pityerszerre
A tradicionális őrségi háziállatok megtekintése, szekértúra a legelőkön,
közben az Őrség természeti értékeinek, valamint Szalafő-
Pityerszeren az Őrségi Népi Mûemlékegyüttes bemutatása.

Az Őrségi Nemzeti Park területén lévő tanösvények szabadon látogathatóak, de igény esetén szakmai idegenvezetés is igényelhető.

* * * * *

A haranglábak útvonala az alábbi helyszínekkel bővíthetőek: 

Daraboshegyi harangláb – Daraboshegy legfőbb látnivalója az 1866-ban épített fa harangláb. A község közepén, a középkori falurészen áll az Y tölgyfából készült, fazsindelyes harangláb. A műemlék egy 50 kg-os harangot tart, amelyet felirata szerint Martin Felt mester öntött Grazban, 1749-ben. A kis harang 1982-ben megrepedt, így 1987-ben hasonló méretű harangot öntet a Római Katolikus Egyházköszség Gombos Lajos őrbottyáni mesterrel. Az új harangot Dr Konkoly István megyéspüspök szentelte fel, augusztus 20-án Szent István tiszteletére. Ekkor kapott Daraboshegy saját búcsút, Szent István király tiszteletére, augusztus 20-ra. (Daraboshegy, Fő u. 34-40, 9917)

 Felsőszenterzsébet – A Szentendrei Szabadtéri Múzeumban látható a falu eredeti, XVIII. században épült négyoszlopos, talpas-váza, boronaszerkezetű haranglába. A ma Felsőszenterzsébeten látható építmény hasonló elődjéhez. Tetején a katolikus és református egyház jelképe, a kereszt és a csillag egymás mellett látható. Ez eredetileg Ramocsán (Felsőszenterzsébet falutól északra kialakult település), két közösség együttes munkájával 1929-ben épült. GPS:46.753070, 16.451844

 Kétvölgyi harangláb – A korábban zsúpfedeles, négyoszlopos nyitott szoknyás harangláb többszöri felújítás után 2007-ben nyerte el a mai formáját. A torony és a szoknya tetőzetét is vörös cserépre cserélték, tetejére pedig új, a korábbihoz hasonlóan kétágú keresztet helyeztek. Az 1865-ben épült haranglábat a község lakói emeltették. Elhelyezéséről legenda szól, miszerint az akkori bíró és a szomszédai, valamint a falusiak nem tudtak megegyezni a harangláb helyét illetően, ezért a helyi kocsmáros négy legénnyel elhozatta a haranglábat a bíró házából. Ők a haranglábbal a kocsmához érve teljes erőből kongatni kezdték a harangot, aminek hangját a környező településeken is hallani lehetett. Ezért a haranglábat a kocsma mellett állították fel. A harangot Grazban Karl Feltl nevű öntő készítette,neve a harang oldalán olvasható. GPS:46.880950, 16.210663

 Magyarföld harangláb - A Millenium tiszteletére és emlékére 2000. augusztus 12-én szentelték fel Magyarföld új haranglábját. A falu eredeti harangját a második világháborúban elszállították, további sorsáról nincs információnk. A jelenleg meglévő harangot a Magyarföldiek a harmincas évek tájékán vásárolták, a vásárláshoz szükséges összeget a falu fiatalsága által szervezett és előadott pajtaszínházi előadások bevételéből fedeztek. Az 1833-ban Szombathelyen öntött harang Csesztregről került Magyarföldre. A falu bírájának telkén, a temetőhöz közel állt a harangot tartó torony, mely az 50-es évekre meggyengült, ezért lebontották. Helyette ideiglenesen egy harangot tartó állványt építettek a faluház szomszédságába, melynek alapja a faluház oldalához érve minden alkalommal megremegtette azt, amikor a harang megszólalt. A mai harangláb egy 1999-ben elnyert pályázat, sok segítő kéz és támogatás eredményeképp jött létre, az összefogást és a közösségi érzést jelképezve. GPS: 46.776543, 16.416222

 Orfalui harangláb – Az 1823-ban épült kétoszlopos, alul teljesen zárt szoknyás harangláb a falu központi területén található. Az eredetileg fazsindellyel, majd bádoggal, jelenleg pedig cseréppel fedett harangláb oszlopait lengésirányban két-két ferde támasz merevíti. Közelében 2000-ben felállították a község millecentenáriumi emlékkövét, amelyen megörökítették a község akkori lakóinak (56 fő) névsorát. GPS: 46.881357, 16.266973

Nemesnépi harangláb- Az 1793-ban épített fazsindelyes (szoknyás) református harangláb 1937 óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat:Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű épülete.