ŐRSÉGI & VENDVIDÉKI KALANDOZÁSOK (3/1) - Hársas-tó
Szombathelyről az ország legnyugatibb pontja felé indultunk, mely területet - tévesen - sokan szintén Őrségnek hívnak. Ez a terület határos az Őrséggel, az ŐRSÉGI NEMZETI PARK felügyelete alá tartozik, azonban ez a kis szeglet a Vendvidék (Rábavidék) területe. Szlovénul Porabje, Slovensko Porabje, azaz Szlovén Rábavidék a néprajzi tájegység elnevezése. Területe 94 km², lakossága kevesebb mint 3000. A Vendvidék elnevezését a terület lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta, akiknek hagyományos magyar neve vendek.
Földrajzilag a dombos terület az Alpokalja része. Határát északon a Rába folyó, valamint az osztrák határ, délen a szlovén határ, keleten a Máriaújfalu–Farkasfa- Szalafő vonal képezi.
A történelmi Vendvidék teljes területe a Rábavidék mellett a Muravidéket (Szlovénia) is magába foglalta, amely a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) óta Szlovénia része. Ma a szlovén kisebbség jelentős hányada itt él és a vidék faluiban külön önkormányzatok működnek. A falutáblák kétnyelvűek és kalandozásunk során mindenütt tapasztaljuk, hogy a feliratok, információs táblák szlovén nyelven is tájékoztatják az ide látogatót.
A Vendvidék falvai: Alsószölnök (Dolnji Senik), Apátistvánfalva (Stevanovci), Felsőszölnök (Gornji Senik), Jánoshegy, Kétvölgy (Verica-Ritkarovci), Permise (Kétvölgy része), Ritkaháza ( Kétvölgy része), Orfalu (Andovci), Szakonyfalu (Sakalovci), Szentgotthárd, Farkasfa (Szentgotthárd része), Rábakethely (Szentgotthárd része), Rábatótfalu (Szentgotthárd része), Zsidahegy (Szentgotthárd része). Újbalázsfalva (Börgölin), Zsida.
Az ország legnyugatibb szegletének számít. A legnyugatibb pont Felsőszölnök község, azon belül az ún. Hármashatárkő, melyet a trianoni döntés után állítottak fel közvetlenül az osztrák, szlovén és magyar határ találkozásánál.
Kiterjedését tekintve a Vendvidék területéhez nem kizárólag azokat a falvakat vehetjük, amelyekben jelenleg is szlovén nemzetiség él. A Szentgotthárdtól keletre fekvő községek is éppúgy a Vendvidék részei, még akkor is, ha csak magyar nemzetiségűek élnek ott.
Kalandozás itt is, ott is - VENDVIDÉKEN és az ŐRSÉGBEN
Mai kalandozásunk az Őrségen át vezet, a Rába folyó fölötti szakaszt járjuk be, majd a reggeli Hársas-tó partján tett sétánkat késő délután a Szőcei Tőzegmohás Láprét tanösvényével zárjuk. Kiindulópontunk Szombathely (teszem ezt abbból a megfontolásból is, hogy lássuk, kalkulálhassuk az útvonalat egy adott szálláshelyponttól (az én esetemben otthontól), mely lehet bárhol az Őrségben, a korábban említett bejáróknál (Körmend, Szentgotthárd, Zalalövő, Szentgyörgyvölgy).
Mai útvonalunk : Szombathely - Körmend (átutazunk) - Szentgotthárd (átutazunk) - Hársas-tó - Kétvölgy kilátó - Rönök - Vasszentmihályi völgyhíd - Nemesmedves - Szőcei Tőzegmohás Láprét - Szombathely
Autóval198 km-t, utaztunk, mely egy kicsit több, mint a tervezett, azonban az ok "nemes", hisz közben a táj szépsége miatt tettünk még néhány km-kitérőt, követve a helyi információs táblákat. A mai napon a tervezett 6 km gyloglásunk pedig 6,93 km-re sikerült.
Melléklet 1. Vendvidéki és Őrségi túratervem térképe
Szentgotthárd, Máriaújfalu irányából érkeztünk, az észak-déli irányban meghúzódó 7455-ös úton. A falut átszeli az ún. Hársas-patak. A falu határában a patak felduzzasztásával hozták létre az ún. Hársas-tavat, amelyet gyakran "Máriaújfalui-tónak" is neveznek a környéken.
Fotó 1. Indul a séta a Hársas-tó partján (A tábla mutatja, ez a tópart-szakasz nem a fürdőzőké.)
Mi rögtön, az utunkba eső első parkolóban, amint megpillantottuk a tavat, leparkoltunk. Ez a parkoló ugyan kisebb, mint a strandhoz közelebbi parkoló (a kettő távolsága egymástól nem több, mintegy 800m), de itt is kényelmesen elfér legalább 20 autó. Séta közben rájöttünk arra, hogy ezt a parkolót elsősorban a horgászok és a túrázók használják.
Fotó 2. A túrázó minden időjárási viszonyra felkészül - ebben sokat segítenek az évek tapasztalatai
A "májusi eső aranyat ér" hallottuk a szólás-mondást az idén nagyon gyakran. Gondosan felkészültünk a mai túránkra is, de nem csak emiatt. Az időjárás előrejelzést már hetekkel előre figyeltük egész májusban, hisz eléggé szeszélyes volt a hónap. Most már nem csupán kirándulunk, hanem tudatosan kirándulunk, még előrelátóbban igyekszünk felkészülni a kiegészítőkkel is, mert tudjuk és megtanultuk az elmúlt években, hogy "rossz idő nincs, csak rossz felszerelés" (osztrák szólás-mondás), melyet szívesen idézek egy-egy odaillő pillanatban a hegyi-túrák során. Vízálló cipő, réteges öltözködés és a hátizsákban az esőriasztó esernyő, biztos, ami biztos.Eddigi tudásunkat minél több naprakész információval szeretnénk bővíteni.
Fotó 3. Információs tábla - "Hársas-tó tanösvény erős szélben csak saját felelősségre látogatható"
Meglepődve olvastuk az információt, mert eddig ilyen felirattal - "saját felelősségre", mint pl. csúszós, jeges, le nem takarított falépcső, vagy pallók hiánya miatt nehezebb a terep - többnyire Ausztriában találkoztunk.
Mielőtt elindulunk a tanösvényen, érdemes tanulmányozni, mi mindenre csodálkozhatunk rá a sétánk során a tanösvény mentén. (Bízzunk benne, mire beindul a szezon, a fehér foltok is eltűnnek.)
Fotó 4.. Tájékoztató tábla: Hársas-tó tanösvény
Fotó 5 . - Tájékoztató tábla :Hársas-tó tanösvény - Az Őrség és a Vendvidék jellemző lágyszárú növényei
Fotó 6. Kitekintés a hársas-tó északi partjára - fásszárú növényeire, miközben megcsodálhatjuk a déli parton a lágyszárú növényeket sárga nőszirom és a tavat díszítő vízitök
Fotó 7. Kitekintés a hársas-tó északi partjára - fás szárú növényeire, miközben megcsodálhatjuk a déli parton a lágyszárú növényeket sárgal nőszirom
A Hársas-tó szakaszai jól tagoltak, a tanösvény mindenkié, míg a strandolók és a horgászok birodalma jól elkülönített, nehogy zavarják egymást. A helyiek tudják jól, az "elkülönítésnek" nem csupán az "élmény"-faktor az oka, hanem az a tény, hogy a mesterséges tó kialakításakor a horgászok által birtokolt terület medre nem került mindenhol kitisztításra, így előfordulhat, hogy a mederben fatörzsek, hínár húzódik meg, amely az óvatlan fürdőző számára veszélyes lehet.
Fotó 8. A horgászat szerelmesei "aktív" tevékenységüket a tó arra kijelölt szakaszán gyakorolhatják
A tanösvényen tett sétánk során a tájékoztató táblák segítenek az Őrség, a Vendvidék és konkrétan a Hársas-tó természeti szépségének, élővilágának felfedezésében.
Fotó 9. Tájékoztató tábla: Hársas-tó tanösvény - A Rába folyó és a Hársas-tó jellemző halfajai
Fotó 10. Tájékoztató tábla: Hársas-tó tanösvény - Az Őrség és Vendvidék jellemző kalapos gombafajai
Fotó 11. Tájékoztató tábla: Az Őrség és a Vendvidék jellemző fásszárú növényei
Fotó 12. A túrázók részére kialakított pihenőhely a déli parton a fák lombkoronája alatt
Fotó 13. Tájékoztató tábla: Hársas-tó tanösvény - Az Őrség és a Vendvidék jellemző lágyszárú vízi növényei
Fotó 14. Hársas-tó tanösvény - Az Őrségés a Vendvidék jellemző állatfajai
Fotó 15. Hársas-tó tanösvény - Az Őrség és a Vendvidék jellemző építészeti emlékei
Fotó 16. A déli partról kitekintés az északi partra - ott a távolban azon a fehér táblán láthatjuk, igen, a tó mélysége 1,2 m
Fotó 17. Hársas-tó az én szememmel
Séta közben születhetnek a legjobb ötletek. Ha nyitott szemmel járunk, előfordulhat, hogy sétánk közben találunk rá a következő túraprogramunkra. Ezek egyike lehet az Interreg "EGYÜTT EGYMÁSÉRT HATÁROK NÉLKÜL" szlovén-magyar határ menti program keretében elkészített túrajavaslat.
Fotó 18. Tájékoztató tábla: Vendvidéki zsidai bolyongás
Fotó 19. Tájékoztató tábla: Gyalogtúra útvonalak
A közös együttélés szabályaira hívja fel a figyelmet a kialakított strand oldalában a "Hársas-tó működési rendje". Ott jártunkkor a strandon zajlottak épp a szezon és a pandémia utáni nyitási előkészületek. A büfé már üzemelt, a szemeteskukák kihelyezve. Van még teendő bőven, de szezonnyitásra biztosan elkészül minden.
Fotó 20. Tájékoztató tábla: A Hársas-tó működési rendje
Fotó 21. Ni csak, a Hársas patak partján megbúvik az ágas békabuzogány
Fotó 22. A tavat érinti az Őrség 6-os kerékpárútja
A strandot elhagyva kisebb horgászstégeket látunk, melyeket az elmúlt hetek esőzései majdnem teljesen víz alá helyeztek.
Fotó 23. Magányos stég
Fotó 24. Virág Jani Emlékpark, mellette jobbra a kis fahíd, mely a Hársas patak fölött átvezetet a tó északi partjára
Fotó 25. Alattunk a Hársas patak és vízi növényvilága
A Hársas-tó sétányon mintegy fél óra alatt jutottunk el sétálva a parkolótól a tó másik oldalára továbbvezető útig. A teljes kör kb. egy óra, noha innetől az erdei ösvény következett. Azzal nyugtáztuk ezt a kört, hogy igen, megérte. Persze, ha a felszerelésünk nem vízálló túrabakancs, vagy gumicsizma, akkor a fahídnál ma visszafordultunk volna.
Egy jó kis termoszkávézás után irány a Kétvölgy, a kilátó!
